Páholypótszék

1. Befejező előadásomban egyrészt összefoglalom azokat az axiómákat, szabályokat és tendenciákat, amelyek működésükkel és hatásukkal befolyásolják vagy meghatározzák az általam színigazdaságnak nevezett költségvetési gazdálkodási szakág

Tehát e bonyolult intézmények élére is olyan kiváló szakemberekre van szükség, akik képesek az egyre bonyolultabb társadalmi és gazdasági körülmények között a társulatot az alapvető

1. Jelen előadásomban a színházak működésével foglalkozom, azzal, hogy a színházi hétköznapokban hogyan szerveződik meg az a céltudatos tevékenység, amelynek eredményeképpen este előadást láthatunk. A

1. Amennyiben a színigazdaság jelenlegi válságából kivezető utakat szeretnénk kijelölni, úgy a hosszú távú színházművészeti koncepció, a magas színvonalú tervezés, a hatékony érdekeltségi rendszer, a

Ahogy azt a Páholypótszék első kötetében ígértem, a marketing legújabb ágát képviselő, általam másik marketingnek nevezett szakterülettel jelen előadásban foglalkozom. Emlékezzünk vissza, hogy a színházi

1 Szinte valamennyi előadásomban szóba kerültek már az érdek és az érdekeltség kifejezések, anélkül, hogy egyszer is megkíséreltem volna megfogalmazni ezek színházi jellemzőit. Mindez valószínűleg

1 Vajon gondolta-e valaki néhány évvel ezelőtt, hogy a költségvetési művész színházakról szóló előadássorozatban külön fejezetet kap a színházi marketing? Nem hiszem. Vajon hitte-e valaki

1 Még élénken él bennem annak a forró – ma már hamis illúzióval idillikusnak nevezhető – nyolcvanegyes nyárnak az emléke, amikor a boglári kápolnadomb mellett

1 Ha a színházak államosítása óta eltelt több, mint négy évtized legtitokzatosabb jelenségét kellene meghatároznunk, úgy minden bizonnyal a színházi tervezés fogalomköre jutna az eszünkbe.