Menü
Állami támogatás A költségvetési színházak többségében még mindig a legfontosabb bevétel. Az ~ nagyságát – elvileg – úgy számítják ki, hogy a tervezett kiadási főösszegből levonják a tervezett saját bevételt.
Állami (kormányzati) marketing – a színházi marketing része, amelynek legfontosabb célja az, hogy meggyőzzék az államot arról, hogy mi vagyunk a legjobb szállítója, partnere. Az ~et nem szabad összetéveszteni a lobbizással, hisz utóbbi az ~nek egy része csupán.
Árkon kívüli zene díja – a színházi zenekarok és tagjaik a szokásjog szerint illetményékért csak a zenekari árokban kötelesek játszani. A színpadi, díszlet mögötti, nézőtéri zenéért a zenekart, illetve tagjait külön tiszteletdíj illeti meg.
Belépőjegy – a színházi előadás megtekintésére szolgál-, általában papírból készült belépési jogosítvány. Mivel számlának minősül, kötelezően tartalmaznia kell a jegy sorszámát, árát, az érvényesség pontos idejét, az áfa %-os tartamát, a kibocsát- nevét és adószámát. általában feltüntetik rajta az előadás címét és a kibocsátó korlátozó feltételeit is.
Belső marketing – a marketing azon részterülete, melynek során a menedzsment arról győzi meg a színház valamennyi munkatársát, hogy érdemes a legteljesebb erőbedobással tevékenykedni, hisz a színháznak olyan küldetése van, amelyért ha kell áldozatokat is kell hozni. A ~ legfontosabb eszközei a naprakész tájékoztatás, a személyes odafigyelés, megbecsülés és érdekeltség.
Bemutató – valamely színpadi mű egy adott színházban történő első előadása. A magyarországi ~ az első magyarországi, a világ~ a világon az első előadást jelenti. Ez utóbbit ős~nak is nevezik.
Beugrás – nak minősül a színésznek abban a szerepben való fellépése, amelyet nem játszott több mint egy éve, illetve amelyre nem kapott legalább két színpadi összpróbát. A ~ért a színészt ~-i díj (jutalom) illeti meg, amelyet általában az egy kötelező előadásra eső illetménye bizonyos hányadában szoktak megállapítani.
Bevételi főösszeg – a költségvetés bevételi oldalán szereplő tételek összessége. Tartalmazza az állami támogatást, a jegybevételt és az egyéb bevételeket. A ~- nek meg kell egyeznie a kiadási főösszeggel. Tételei: intézményi működési bevételek; felhalmozás és tőke jellegű bevételek; támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök. Az első két tétel alkotja a működési bevételeket.
Bérlet – nek nevezzék a több előadásra szóló belépési jogosítványt. A ~ árát előre egy összegben vagy részletekben szokták megfizetni. A ~ fajtái a következők lehetnek: azonos napra szólak (pl. pénteki), egy szerző művei (pl. Verdi), bizonyos korcsoportnak szóló (pl. ifjúsági vagy nyugdíjas), családi, bianco, más színház ~-ével kombinált.
Cselekvési díj – at köteles fizetni a színház mindazon művészének, művészeti dolgozóinak és műszaki dolgozóinak, akik az előadás során olyan tevékenységet végeznek, amelyet munkakörék nem foglal magában (pl. a tánckari művész beszél vagy énekel, az énekkari művész táncol). A cselekvést nem szabad összetéveszteni a statisztálással illetve a nyíltszíni változással.
Dologi kiadások – a személyi juttatások után a második legnagyobb kiadási rovat. Tételei: az intézményüzemeltetési, fenntartási kiadások; a szakmai tevékenységgel összefüggő kiadások; jóléti, sport- és kulturális kiadások; különféle kiadások, befizetések.
Egyéb bevételek – az állami támogatással és a jegybevétellel együtt alkotják a színház bevételeit. Az ~ tartalmazzák a színház eszközeinek tartós és ideiglenes bérbeadásából, a külföldi turnékból, a rádió- és televízió-felvételekből származó bevételeket.
Elemi költségvetés – a színház végső költségvetése, amelyet a költségvetési javaslat és a felügyeleti szerv által megadott keretszámok alapján kell elkészíteni. Elkészítésekor csak a saját bevétel növelésével lehet eltérni a megadott keretszámoktól. Az ~ tartalma megegyezik a költségvetési javaslat tartalmával. Az ~-t a felügyeleti szerv annak aláírásával és a színházhoz történő visszaküldésével fogadja el.
Ellenjegyzés – ellenőrző jegyzés, vagyis aláírás, amely a költségvetési gazdálkodásban a kötelezettségvállalás írásbeli engedélyezését jelenti. Az ~sel igazoljuk egyrészt, hogy a kötelezettségvállalásra az előirányzat biztosított, másrészt azt, hogy a kötelezettségvállalás nem ütközik jogszabályba. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a jogszabály szerint megtagadhatja az ~t az ellenjegyző, amennyiben a kötelezettségvállalással nem ért egyet. A jogszabály nem részletezi, hogy mit ért egyet nem értésen.
Ellenjegyző – a jelenlegi jogszabályok szerint a gazdasági vezető, illetve az általa megbízott személy. A jogszabály nem szűkíti az „általa megbízott személy” kategóriáját további meghatározásokkal, ám mégis javasolt, hogy az ~ pénzügyi-gazdasági vagy jogi végzettségű legyen.
Előadás – a színdarab azon eljátszása, amely nézők előtt történik, és amelynek jegybevétele van. E két tényező bármelyikének hiánya esetén már nem beszélhetnénk ~-ról.
Előadói jog – szerint az előadóművész művészeti cselekménye során olyan művészeti alkotást hoz létre, illetve létrehozásában vesz részt, amelynek bármely célú felhasználásáért az előadóművészt jogdíj illeti meg.
Előirányzat – megmutatja, hogy a költségvetés egyes rovataihoz és tételeihez milyen nagyságú pénzt rendelünk. Az ~ tehát egy olyan tervszám, amely általában egy adott év alatt felhasználható keretösszeget jelenti.
Előirányzat módosítása – a költségvetés egyes előirányzatainak növelése vagy csökkentése. Egy kiadási előirányzat változhat egy másik kiadási előirányzat, illetve előirányzatok javára vagy terhére, de változhat a bevételi előirányzat egyidejű változásával együtt is.
Előirányzat-felhasználási terv – a kötelezettségvállalónak előirányzatai felhasználásának ütemezéséről ~et kell készítenie. Az egyes ~ek alapján kell elkészíteni a színház likviditási tervét.
Esti kiadások – a produkciós költségek azon része, amely közvetlenül az előadáson illetve egy konkrét előadás kapcsán merül fel. Ide tartoznak például a tiszteletdíjak, a jogdíjak, a fogyókellékek, a szervezési jutalékok.
Évad – egy színház játszási hónapjaiból tevődik össze. Általában az első őszi hónaptól (szeptember) az első nyári hónapig (június) tart. A színházak egyre gyakrabban szőkítik az ~ hosszát: egyre több színház játszik októbertől májusig. Színházi szezonnak is szokták nevezni.
Évadnyitás – azon műszaki, munkavédelmi, egészségügyi és tűzvédelmi intézkedések összessége, melynek eredményeként a hatóságok engedélyezik, hogy a színházépület nézőket fogadhasson. Általában évadnyit- társulati üléssel kezdődik, amelyen a színház művészeti vezetése beszámol terveiről.
Évadzárás – azon műszaki, munkavédelmi, egészségügyi és tűzvédelmi ellenőrzések összessége, amelyek során meghatározásra kerülnek a nyári szünetben feltétlenül elvégzendő munkák. Az évadot gyakran társulati üléssel fejezik be, amelyen a színház művészeti vezetése foglalja össze az évad tevékenységét.
Fizető nézőszám – az előadás azon nézői, akik a nyilvánosságra hozott teljes vagy kedvezményes árat fizették meg a belépésre jogosító jegyért. Nem számítanak ide azok a nézők, akik névleges összeget fizettek tiszteletjegyükért.
Felhalmozási kiadások – közé soroljuk a beruházásokat (intézményi és központi), valamint a felújításokat.
Felírás – az, amikor az előadás ügyelője ügyeletes jelentésébe felírja azokat a személyeket, illetve eseményeket, akik, illetve amelyek megzavarják az előadás – rendező által előírt – menetét. A ~ akkor éri el hatását, ha már másnap következménye van.
Fellépés – a művészek előadáson való közreműködése.
Fellépti díj – a művészek előadáson való közreműködéséért fizetett tiszteletdíj.
Felújítás – a) a színház által három évnél korábban játszott előadásának azonos rendezésben, díszletben és jelmezben történő újbóli játszása. Az operaházakban ~-nak számít minden olyan darab bemutatása, amelyet korábban már bármikor játszottak; b) Az állóeszközök minősége megőrzése és helyreállítása érdekében folytatott tevékenység.
Fogyókellék – minden olyan dolog, amely a próbák, főpróbák, illetve az előadás alatt fokozatosan elhasználódik vagy egy előadás során megsemmisül. ~ például a szárazjég, a kolbász, cigaretta. A ~ a produkciós költségek közel az esti kiadások közé tartozik.
Főpróba – a próbaidőszak utolsó szakaszában tartott olyan próba, amelynek során a darabot általában megállás nélkül, előadásszerűen adják elő. A ~ lehet házi, amelyen a színház dolgozói és hozzátartozóik vehetnek részt, vagy nyilvános. Ez utóbbi lehet ingyenes vagy olyan, amelyért fizet a közönség.
Gazdasági vezetés – a színház gazdasági igazgatója, főkönyvelője, gazdasági hivatal vezetője, gazdasági vezetője, pénzügyi osztályvezetője tartozik a színház ~-ébe. Az első számú felelős vezető és helyettese besorolásától függően a gazdasági vezető állású vagy magasabb vezető állású dolgozó. A gazdasági vezető a gazdasági szervezet vezetője.
Gázsi – a fellépti díj és a próbadíj, illetve ezek együttes összege.
Honorárium – művészek művészeti teljesítménye fejében jár- tiszteletdíj, más szóval gázsi.
Idegen hangszeren való játszás – a zenekari művészek illetménye meghatározott saját hangszer(ek)en való játszás bérét tartalmazza. Amennyiben más hangszeren játszik a zenekari művész – akár előadáson, akár próbán -, úgy ezért külön díjazás illeti meg.
Igazgatóság -nak nevezzék azt a vezetői testületet, amely a színház művészeti, gazdasági és műszaki vezetését foglalja magában, és amely ~i értekezleteken fejti ki munkáját. Az ~ feladatait, jogkörét, hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat illetve igazgatói utasítás szabályozhatja, ám általában szokásjogon alapul – az igazgató munkáját segítő – működése.
Illetmény – színházi közalkalmazottaknak havonta fizetett bér. Alsó határát a közalkalmazottként eltöltött évek és a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség határozza meg.
Illetménykiegészítés – a színház gazdasági eredményének bizonyos hányadát a színház vezetője az eredmény elérésében tevékenykedő munkatársai között szétoszthatja. A szétosztás szabályait a kollektív szerződés határozza meg.
Impresszárió – művészek, illetve művészeti csoportok üzleti (és művészei) képviseletét ellátó személy illetve társaság.
Jegyár – a belépőjegy pénzben kifejezett ára, amelyet alapvetően a következő tényezők határoznak meg: a fellépő művészek kedveltsége, az állami támogatás és a szponzoráció nagysága, a produkció költsége, a versenytársak kínálata, a fizetőképes vásárlóerő nagysága, a játszás helye, időszaka és időpontja.
Jegybevétel – a színház saját bevételeinek a jelentősebb része, amely után a színházat általános forgalmi adó befizetés terheli. A ~ a nézőszám és a jegyár szorzatainak összessége. Vagyis növelésére két alapvető lehetőségünk van: a nézőszám növelése (amennyiben a kihasználtság teljes, úgy ez az előadásszám növelését jelenti), illetve a jegyár növelése.
Jogdíj – a színházban jelenti a szerzői, az előadói és a kiadói ~-at.
Jóléti keret – a dologi kiadások egy része, amelyen tervezzék és elszámoljuk a jóléti tevékenységeink és jóléti intézményeink (például: üdülők, óvodák, éttermek, sporttelepek) fenntartásának és működtetésének költségeit.
Jutalomjáték – nak nevezték a színházak államosításáig azt az előadást, amelynek bevételével a színház igazgatósága részben vagy egészben az előadás főszereplőjét jutalmazta. A ~ általában a társulattól elköszönő művészt illette meg. Visszaállítását felettébb kívánatosnak tartom.
Kakasülő -nek nevezzük a nézőtér legmagasabb pontjának üléseit. Az elnevezés valószínű onnan ered, hogy az első színházi előadásokat kocsiszínekben tartották, amelyekben a kakasok szívesen ültek a fal tetejére.
Kasszaraport -nak a pénztár napi elszámolását (szó szerint: pénztárjelentés) nevezzék, amely tartalmazza egy adott előadásra az átvett, az eladott és a visszaadandó színházjegyek kategóriák szerinti számát, árát és értékét.
Kasszasiker -t ér el az az előadás, amely nem a kritikusok, hanem a közönség között aratja sikerét. Elképzelhető persze olyan előadás is, amely megfelel a közönség és a kritikusok elvárásainak is.
Készenléti díj -at kap a) az a színész, aki a színházban tartózkodik az első felvonás végéig annak biztosítására, hogy szükség esetén beugorjon valamelyik főszereplő szerepébe. Nagysága a szerep súlyán kívül függ attól is, hogy a színházban, otthonában vagy más helyszínen van ~ben a művész. b) Az a műszaki dolgozó, amely valamely meghatározott helyen munkavégzésre készen áll.
Kiadási főösszeg – a költségvetés kiadási rovatainak összessége, amely tartalmazza a személyi juttatásokat, a munkáltat-t terhelő járulékokat, a dologi kiadásokat és a felhalmozási kiadásokat.
Kiadói jogdíj -at kell fizetni a színháznak azon kották után, amelynek kiadási joga valamely ügynökség, magánszemély vagy társaság tulajdonában van. A ~ általában nem függ a jegybevételtől, hanem előadásonként vagy évadonként meghatározott konkrét összeg.
Kinevezés -sel illetve annak írásbeli elfogadásával jön létre a közalkalmazotti jogviszony. A ~i okmány minimális tartalma a következő: fizetési osztály és fokozat, illetmény, munkakör és a munkavégzés helye. A ~i okmány természetesen a közalkalmazotti jogviszonyt érintő más megállapodást is tartalmazhat.
Kollektív szerződés -t kell kötnie a színháznak azzal a szakszervezettel, amely a közalkalmazotti tanács választáson a szavazatok több, mint felét megszerezte. Több reprezentatív szakszervezet esetén a ~-t együttesen kell megkötni.
Kóverol – lásd készenlét
Költségtérítések – közé tartozik mindazon költségek megtérítése, amelyeket a a munkavállaló munkavégzése érdekében kénytelen kifizetni. A megtérítendő költségek közé tartoznak a munkába járással, tanulással, kiküldetéssel és az étkezéssel kapcsolatos költségek.
Költségvetési javaslat – a felügyeleti szerv által megadott keretszámok figyelembe vételével elkészített javaslat. A ~-ot a felügyeleti szerv felülvizsgálja, majd megadja az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges keretszámokat, amelyeket a színháznak kötelezően be kell tartania.
Költségvetési intézmény -ek közé tartoznak mindazon az állam vagy az önkormányzatok által létrehozott jogi személyek, amelyek a társadalom közös szükségleteit kielégítő közösségi feladatokat látnak el, és amelyek működésék kiadásait alapvetően állami támogatásból fedezik.
Kötelezettségvállalás – a köt szóból ered, vagyis a ~ által magunkat kötjük valamihez. A ~ tehát nem csak azt fejezi ki, hogy valamit (dolgot, szolgáltatást, vagy joghasználatot) megrendelünk későbbi teljesítésre, hanem azt, hogy a ~ által valamit vállaltunk is. E vállalás pedig nem más, mint hogy megrendelésünk hibátlan teljesítése esetén ellenértéket adunk át. A ~-t és az ellenjegyzést legfelsőbb szinten törvény szabályozza.
Kötelezettségvállaló – a jelenlegi jogszabályok szerint az igazgató vagy az általa megbízott személy. Miután a jogszabály nem szőkíti az „általa megbízott személy” kategóriáját további meghatározásokkal, ezért nem szükséges, hogy a ~ közalkalmazott legyen.
Kötelezettségvállalás és ellenjegyzése – a kötelezettségvállalás kiegészítő fogalma, ami azt jelenti, hogy a két fogalom és gyakorlása csak együtt, egymás mellett fordulhat elő. A ~ azon ikerfogalmak, amelyek gyakorlása a költségvetési gazdálkodás legnagyobb konfliktusforrása, mivel a szakmai és a gazdasági vezetés eltérő érdekeinek teremt megjelenési lehetőséget. Amennyiben az ellenjegyző a kötelezettségvállalással nem ért egyet, úgy a kötelezettségvállalást „A kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátni, és erről a felügyeleti szervet 8 napon belül tájékozatni kell.
Közalkalmazott – a szó tartalma szerint olyan ember, akit nem egy magántársaság, hanem a köz, a társadalom alkalmaz. (De, figyelem, nem ~ az a dolgozó, aki állami tulajdonú társaságnál dolgozik, mivel az is magántársaság) A ~ jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza, amely a ~-aknak – a magántársaságok dolgozóihoz képest – jelentős többletjogokat biztosít.
Közalkalmazotti Tanács -ról a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény rendelkezik. ~-ot kell létrehozni minden költségvetési intézménynél. Együttdöntési joga van a -kollektív szerződésben meghatározott – jóléti keret felhasználásában és a jóléti ingatlanok hasznosításában.
Közönség -nek nevezzék az előadás nézőinek összességét. A ~ áll fizető, nem fizető és hivatalos nézőkből. A nem fizető néző lehet tiszteletjegyes és jegy nélküli néző. Tiszteletjegyes néző lehet felügyeleti szervünk dolgozója, üzleti partnerünk, leendő vagy jelen szponzorunk. Hivatalos néző az igazgatóság tagja, a rendező, orvos, tűzoltó, rendőr. A hivatalos néző helyeire általában nem nyomtatnak jegyet.
Közönségszervezés – régiesen így hívják a színházak jegyértékesítéssel foglalkozó irodáját. Alkalmazottai általában havi illetményért és jutalékért végzik munkájukat. A ~ a közönségszervezőkből, jegypénztárból, könyvelési és adminisztratív munkatársakból áll.
Külső személyi juttatások – közé soroljuk a nyugdíjas foglalkoztatottak valamint az állományba nem tartozók juttatásait (megbízási díjak, honoráriumok, szerzői díjak, alkalmi munkavállalók juttatásai, költségtérítései).
Látogató – lásd közönség
Lemondás – nak nevezzék a határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony azon megszüntetését, amelynek során a közalkalmazott indítványozza munkaviszonya megszüntetését.
Lemondási idő – A közalkalmazott utódlása biztosítása érdekében lemondás esetén a munkáltat- ragaszkodhat ahhoz, hogy a közalkalmazott két hónapig még betöltse munkakörét. A munkáltat- eltekinthet a ~ egészének vagy egy részének a letöltésétől.
Magasabb vezető állású dolgozó – a színházban az első számú vezető (főigazgató, igazgató, igazgató-főrendező), a művészeti vezető (főrendező, balettigazgató, főzeneigazgató) és az első számú vezető helyettese besorolásától függően a gazdasági vezető (gazdasági főigazgató vagy igazgató).
Mecénás – mindaz, aki úgy támogatja pénzzel vagy természetbeni dolgokkal egy művészeti intézmény működését, vagy egy művészeti produkció létrejöttét, hogy támogatása ellenében nem kér semmiféle nyilvános ellenszolgáltatást.
Műsorfüzet – et ad ki a színház új bemutatói és felújításai alkalmából. A ~ pénzért árusított kiadvány, olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a produkció művészeti vezetésének véleményét fejezik ki.
Műsorterv – általában néhány hónapra, ritkábban egy-két évre szól, tartalmazza valamennyi előadás címét, játszási idejét, j- esetben a főszereplők nevét is.
Művész – a színházban: színész, magánénekes, magántáncos, énekkari művész, zenekari művész, tánckari művész, rendező, karmester, koreográfus.
Művészeti dolgozók – a színházban: korrepetitor, ügyelő, súg-, játékmester, segédrendező, művészeti titkár.
Művészeti Tanács – a színház igazgatója vagy főrendezője által létrehozott, általában 10 fő alatti tanácsadó testület, amely felelősség nélkül segíti a vezetőt művészeti döntéseiben. Tagjai általában tiszteletdíj nélkül dolgoznak. Jogszabály nem foglalkozik a ~-okkal.
Művészpáholy – az a páholy, amelyet a színház térítésmentesen bocsát saját művészei rendelkezésére. Általában jegyet sem nyomnak rá.
Művész színház – olyan – általában saját társulattal rendelkező – színház, amelynek repertoárján többségében klasszikusok és olyan kortárs írók darabjai szerepelnek, amelyeket a szakmai közvélemény művészdaraboknak tart.
Nem rendszeres személyi juttatások – legfontosabb elemei a következők: túl-rák, túlszolgálatok, jutalmak, végkielégítés, átlagkereset, továbbtanulók támogatása, költségtérítések, az állományba tartozók különféle juttatásai (megbízási díjak, honoráriumok, szerzői díjak stb.).
Nézőszám – a színház előadásán belépőjeggyel résztvevő látogatók száma. Ide tartoznak tehát a tiszteletjegyes nézők is, de nem tartoznak ide a hivatalos nézők. Lásd még közönség.
Nyári szünet – nek nevezzék azt az időszakot (általában június közepétől szeptember elejéig), amely alatt a színház nem játszik előadásokat. Általában a színház ~-ben adja ki a szabadságokat és az évad közben ki nem adott pihenőnapokat.
Nyíltszíni változás – során a közönség előtt történik meg a színváltozás, a következő jelenetre való díszlet-átállítás.
Ősbemutató – lásd bemutató.
Páholy – a nézőtér rögzített fallal elhatárolt része, amely általában 4-6 páholyszéket tartalmaz. A ~nak saját zárható ajtóval, fogassal, esernyőtartóval és pezsgőasztalkával kell rendelkeznie. (A zártszék tehát nem tekinthető ~nak.) Minél közelebb van egy ~ a nézőtér hossztengelyi felezővonalához, protokollszempontból annál előkelőbbnek tekinthető. Szintenként a ~ok protokoll sorrendje a következő: I. emelet, földszint, II. emelet, III. emelet.
Pendlizés – azonos időszakban egy színház több színpadán vagy játszóhelyén teljesített fellépés, amelyért a kollektív szerződések általában plusz juttatást határoznak meg.
Pihenő nap – hetente két ~ jár valamennyi közalkalmazottnak. A pihenőnapok egy része a kollektív szerződés szerint a nyári szünetben is kiadható.
Plágium – nak nevezzék azt, amikor egy szerző úgy használ fel más jogdíjas műből részleteket, hogy ahhoz nem kéri meg az eredeti szerző(k) vagy jogutódjaik hozzájárulását.
Pótlék – a közalkalmazottaknak az alábbi címen fizetendő ~: vezetői, cím, idegennyelv-tudási, túlóra, műszak, éjszakai, túlmunka, pihenőnapi, gépjármű-vezetési ~. A miniszter további ~okat is megállapíthat.
Premier – lásd bemutató.
Próba – olyan színházi szolgálat, amelynek során a színház bemutatóra, felújításra készül, illetve amelynek során a repertoár előadás egyes jeleneteit javítják, finomítják. A ~ fajtái a következők: színpadi, szoba, termi, célja szerint olvasó, rendelkező, emlék, zenekari, zenekari összpróba, zenekari ülőpróba, díszletállító ~. ~nak nevezzék, ám nem színházi szolgálat a ruha-, kalap-, paróka- és a cipő~. A ~ és az előadás bizonyos elemeit olvasztja magába a főpróba.
Próbatábla – olyan színházi hirdetőtábla, amelyre a művészeti titkárság általában az előző nap 2 órájáig helyezi ki a következő nap próbacéduláját. A ~ra kerül ki a napi próbacédulán kívül a heti próbarend, a szereposztás és a műsorterv is. A ~ra valókihelyezés hivatalos értesítést jelent, ezért annak megtekintése a színház minden közalkalmazottja számára kötelező. Amennyiben azt a vendégművészek szerződése tartalmazza, úgy e kötelezettség a vendégművészre is vonatkozik.
Produkció – 1. színházi tevékenység, amelynek eredményeképpen bemutatóra, illetve felújításra kerül sor, 2. a színházi tevékenység eredményeképpen létrejött előadás.
Produkció költsége – két fő részből áll: a produkció érdekében az első előadásig felmerülő költségek, és az esti kiadások.
Rendszeres személyi juttatások – tartalmazza az illetményeket, a pótlékokat, és a 13. havi illetményeket.
Reklámfüggöny – t általában a vasfüggöny elé helyeznek abból a célból, hogy a színházat többletbevételhez juttassa. A ~ többségében festéssel készül, ritkábban fotókat tartalmaz, még ritkábban pedig vetítik a reklámokat.
Repertoár – a színház műsortervében szereplő előadások, valamint azon – pihenő – produkciók összessége, amelyek legfeljebb három színpadi próbával közönség előtt játszhatók.
Rovat – a költségvetés előirányzati rendszerének eleme, a költségek egy-egy nagyobb típusát foglalja magában (pl.: személyi juttatás).
Ruhatár – a nézőtér azon része, ahol a közönség felsőruházatát, esernyőjét és táskáját elhelyezheti. A ~ használatáért általában a színházak pénzt kérnek. A ~i díj az egyéb bevételek részét képezi.
Saját bevétel – az állami támogatással együtt képezi a színház bevételeit. A ~ek a jegybevételből és az egyéb bevételekből állnak.
Stagione – állandó épület nélküli színházi társulat, amely a közönség érdeklődésének megfelelően állomásozik egy-egy helységben.
Strigula – a művészek tulija nyilvántartásában vonásokkal jelezték a teljesített szolgálatokat. A színházak sajátos érdekeltségi rendszere szerint bizonyos előadásokért és próbákért nem egy, hanem több ~ jár.
Stáblista – a szereposztáson kívül tartalmazza az előadás létrehozóinak funkcióját és a funkciót ellát- művészeti dolgozók nevét: szerzők, fordítók, rendező, díszlettervező, jelmeztervező, segédrendező, ügyelő, súg-, korrepetitorok, balettmesterek, fővilágosít-, színpadmester.
Statiszta – a színházi előadás nyíltszíni közreműködője, aki nem név szerint szerepel a színlapon. A ~ feladata minden olyan színpadi tevékenység, amely a próbaidőszak alatt megtanulhat-, és amelynek elvégzése nem igényel szakvégzettséget. A ~kat csoportos szereplőknek is szokás nevezni, helytelenül, hisz a jó statiszta önálló színpadi egyéniség.
Statisztálási díj – at fizet a színház az énekkarié, tánckari tagoknak és a színpadi műszaki dolgozóknak a nem munkakörékbe tartozó statisztálási feladatok ellátásáért.
Szabadjegy – lásd tiszteletjegy
Szabadnap – lásd pihenőnap
Szabadság – a közalkalmazottat az első négy (A-D) fizetési osztályban 20, a többiben 21 nap alap~, valamint a fizetési fokozatával megegyező számú pótszabadság illeti meg. A vezetőknek, fiatalkorúaknak, terhes anyáknak, gyermekeiket egyedül nevelőknek, vakoknak pót~ jár. A ~ egynegyedének időpontját a közalkalmazott határozza meg.
Szakmai igazolás – alapján történhet meg a számla érvényesítése. Célszerű, ha a ~t megfelelő szakvégzettségű személy adja meg.
Szakmai vezetés – a színház főigazgatója, igazgatója, főrendezője, főzeneigazgatója, zeneigazgatója, balettigazgatója, fődramaturgja, irodalmi vezetője, művészeti vezetője, főtitkára, művészeti titkára tartozik a színház ~-ébe. Van olyan színház, ahol valamennyi előbb felsorolt beosztás megtalálhat-, ám van olyan is, ahol csak egy-kettő. A szakmai vezetők közül az első számú vezetőn kívül a főrendező, művészeti vezető, főzeneigazgató és a balettigazgató számít magasabb vezető állású dolgozónak.
Szállítói marketing – a színházi marketing egyik alapterülete. Célja arról győzni meg szállítónkat, hogy a legjobb vevői közé tartozunk, így szállítási feltételeit (határidő, minőség, ár, fizetési feltételek) ennek megfelelően állapítsa meg.
Személyi juttatások – a kiadási tételek közül általában a legnagyobb. Tartalmazza a rendszeres, a nem rendszeres, és a külső személyi juttatásokat. A ~ leggyakoribb formája illetmény, pótlék, jutalom vagy költségtérítés lehet.
Szereplő – mindenki, akinek nevét a szereposztáson a ~k között feltüntetik. A szereplésért, amennyiben azt nem színész látja el, szólószerep-díjat kell fizetni.
Szereposztás – olyan színházi okmány, amely a produkció szerepeit és az azokat eljátszó színészek nevét párosítja. A ~ a próbatáblára kerüléssel válik hivatalossá és nyilvánossá.
Szervezési jutalék – illeti meg a színházjegyek értékesítőit. A ~ alapja az általános forgalmi adóval csökkentett jegyár.
Szerzői jogdíj – illeti meg a színpadi művek alkotóit és fordítóit. Alkotónak minősül az ír-, zeneszerző, librettista, koreográfus és az átdolgozó. A rendezőnek (a díszlettervezőnek, jelmeztervezőnek) a mai magyar jogszabályok szerint nem kötelező ~at fizetni, ám egyre több színigazgató enged a rendezők ilyen vágyainak. A ~ alapja az általános forgalmi adóval csökkentett jegyár.
Színész – olyan közalkalmazott vagy vendégművész, aki a színpadi mű szerepeinek eljátszására megfelelő szakvégzettséggel rendelkezik, vagy akit a színház szakmai vezetése erre alkalmasnak talál. A Színigazdasági Kisszótárban a ~ szó alatt magánénekest és magántáncost is értünk.
Színház – 1. olyan épület, amely legalább színpadnak és nézőtérnek használhat- helyiséggel vagy helyiségekkel rendelkezik, 2. társulat, műszaki és gazdasági dolgozókkal kiegészülve. A színház nonprofit (költségvetési intézmény, alapítvány, egyesület), vagy nyereségérdekelt formában működhet.
Színházjegy – lásd belépőjegy
Színigazdaság – kifejezést a szótáríró használta először a „Páholypótszék – hat előadás a mai magyar színigazdaságról” című könyvében. (Média+Print, Budapest 1994.) A ~ a költségvetési gazdálkodás színházakra érvényes válfaja, amelynek részterületei a következők: tervezés, marketing, vezetés, információs háló, mecénások és szponzorok, érdekeltségi rendszerek, valamint a színigazdaság törvényei.
Színházi marketing – a színigazdaság egyre fontosabb része, mivel a kiadások egyre nagyobb részét kell a színházaknak saját bevételékből finanszírozni. A ~ legfontosabb területei: a hagyományos vevő, szállít- és belső marketing, az állami marketing, szponzorokkal és mecénásokkal kapcsolatos marketing. A marketing ma még elsősorban a reklámot és a szponzorszerzést jelenti a színházakban.
Színlap – olyan színházi okmány, amely tartalmazza egy vagy több előadás szereposztását és stáblistáját, az előadás helyszínét, időpontját és a jegyvásárlási lehetőségeket.
Szolgálat – a próba és az előadás.
Szponzorok – mindazon természetes és jogi személyek, akik marketing céljaik megvalósítása érdekében a színház image-ét veszik igénybe, és ennek ellenértékeként pénzt vagy természetbeni juttatást adnak a színháznak.
Táblás ház – teltházat jelent, vagyis azt, hogy a táblás előadásra már nem kaphat- jegy. Régebben és ma is táblát tesznek a pénztárba „Minden jegy elkelt” felirattal.
Társulat – magában foglalja a színház művészeit és művészeti dolgozóit.
Társulati ülés – általában évadnyitáskor és évadzáráskor kerül sor ~re. Rendkívüli esetben természetesen bármikor összehívhat-. A ~en valórészvétel nem csak a társulat, hanem minden közalkalmazott számára kötelező.
Távolléti díj – fizetésének leggyakoribb esetei színházban: az állampolgári kötelezettségek teljesítése, keresőképtelen betegség, szabadság, kötelező orvosi vizsgálaton valórészvétel, véradás miatt távol töltött idő. A ~ az illetmény, a rendszeres illetménypótlékok és a túlmunka miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.
Tervezés – a színigazdaságban a ~ következő fő típusai alakultak ki: 1. A bázis~, melynek során a tervezendő rovatok és tételek bázisszámaiból indulunk ki. A bázisszám lehet a bázis tervszámai vagy tényszámai. A bázis~ során a bázisszámból extrapolálással, inflációs kiigazítással vagy más módszerrel alakítunk ki tervszámot. 2. Az egyensúlyi ~, melynek során a tárgyévet megelőző év tervszáma és várhat- tényszáma közötti egyensúlyi tervszámot alkotjuk meg, a felügyeleti szerv kalkulált toleranciáját-l függ. 3. Az öröm~, melynek során a megkötött szerződések és a tárgyévre vonatkozó érdeklődések számszerűsítése történik az elmúlt évek trendje és az intézmény szabad kapacitása figyelembevételével. Elsősorban a költségvetési gazdálkodás általános fejletlensége az oka a ~ mai alacsony színvonalának.
Tétel – a költségvetés előirányzat-rendszerének eleme. Felettes eleme a rovat, nála kisebb elem az al ~. ~ pl.: rendszeres személyi juttatás, al~ pl.: illetmény
Tiszteletjegy – olyan belépőjegy, amelyért nem, vagy csak a nyilvános ár töredékét kell fizetni. Lásd még közönség.
Tizenharmadik havi illetmény – illeti meg mindazon közalkalmazottat, aki az adott naptári évben legalább 6 hónapi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A ~t a tárgyévet követő januárban kell kifizetni, de a munkáltat- pénzügyi helyzete függvényében a tárgyév decemberében is kifizetheti. A ~ nagysága a kifizetés hónapjában érvényes pótlékok nélküli illetmény, arányosan csökkentve a le nem dolgozott hónapok számával.
Tuli, túlszolgálati díj – az a pénzösszeg, amelyet a közalkalmazottként kinevezett művészeknek és művészeti dolgozóknak kell fizetni kötelező szolgálatszámuk meghaladása esetén. A ~ nagyságár-l a kollektív szerződésben, annak hiányában, a kinevezésben kell megállapodni.
Utalványozás – az a rendelkezés, amelynek során az utalványozó elrendeli a rövidített utalványon, illetve az utalványon szereplő összeg átutalását, készpénzben történő kifizetését vagy beszedését.
Utalvány ellenjegyzése – során az ellenjegyző aláírásával igazolja, hogy az utalványozással egyetért. Amennyiben az utalványozással nem ért egyet, úgy az utalványt „Az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellenjegyezni, és erről a felügyeleti szervet 8 napon belül tájékoztatni kell.
Új betanulás – egy színpadi mű új szereposztásban, ám azonos rendezésben, azonos díszlettel és jelmezzel történő játszása.
Vasajtó – 1. a vasfüggöny ajtaja, amelyen át kijönnek az előadás szereplői megköszönni a tapsot, 2. a nézőteret és a színpadi területeket tűzrendészeti szempontból általában ~ köti össze.
Vastaps – az, amikor a közönség még akkor is tapsol, amikor leengedik a vasfüggönyt. Az ügyelők úgy is előidézhetnek ~ot, hogy egy-két perc után már leengedik a vasat.
Vattázás – az a közönségszervezői tevékenység, amellyel – fizető nézők híján – a nézőteret nem fizető nézőkkel töltjük meg. A ~ra általában a színészek miatt van szükség.
Vendégjáték -nak nevezzék, ha egy színházépülettel rendelkező társulat egy nem székhelyén lévő épületben játszik.
Vendégművész – az a művész, aki nem közalkalmazotti jogviszony keretében dolgozik egy színházban.
Vevőmarketing – a színházban a nézőkkel való aktív foglalkozást jelenti, amelynek legfontosabb területei: piackutatás, public relation, reklám, ár. Az állami támogatás relatív csökkenése miatt a ~ -nek egyre nagyobb súlya lesz.
Vezetés – a szakmai és gazdasági ~ együttesen alkotja a színház ~-ét. Színvonala alapvetően határozza meg a színház minőségét. Elképzelhetetlen, hogy magas színvonalú színház működjön úgy, hogy a gazdasági ~ alacsony színvonalú legyen.
Zártszék – a földszint azon utolsó ülései, amelyeket fal választ el egymást-l. Abban különbözik a páholyt-l, hogy nincsen fogasa és pezsgőasztalkája.
Zenekari árok – a színpad előtti mélyedés, amelyben a zenekar játszik. A színházi hagyományok szerint illetményért, illetve normális gázsiért a zenekari tag csak a ~ban játszik.
Zsinórpadlás – az első színigazdasági témájú egyetemi doktori disszertáció (1995). „Bevezetés a színházi gazdálkodásba” alcímet viselte. (Lásd a Páholypótszék I. kötete Első előadását!)