AZ ELMÚLT 15 ÉVBEN
2010 decemberében egy negyedéves szaklapban megjelent a Színházi vezetés struktúrája című cikk. Eltelt 15 év, és arra gondoltam, itt lenne az ideje megírni, hogyan vátozott a fővárosi struktúra. Nagy meglepetés ért: a struktúra csak alig változott, nem volt tehát miről írnom. Ami izgalmas lett, az a színigazgatók sorsa, pályafutása. E cikk ennek a nagyobb feladatnak az előmunkája csupán.
JÁTÉKSZÍN
2011. december 15-én a Játékszín igazgatója levelet kapott, melyben az államot képviselő kultúráért felelős minisztérium közölte, hogy nem kívánja támogatni tovább a színházat. Mindenféle pályáztatás nélkül négy magánszemély – nevetséges áron, 3,1 millió forintért – vásárolta meg a színház vagyonát, amelyet a tulajdonosok nyilatkozata szerint több 10 millió forintos adósság is terhelt. Balázsovits Lajos 20 év igazgatás után befejezte színházvezetői pályafutását. A magán Játékszín első igazgatója Németh Kristóf színész lett, majd Bank Tamás, szintén színész váltotta 2016-ban. A színház 1978. október 4-től a 2011/12-es évad végéig működött közösségi színházként.
A 20-as évek női igazgatókban gazdag évtizede volt a magyar színháztörténetnek. Hét nő igazgatott: Barda Beáta, Bán Teodóra, Benkő Nóra, Ellinger Edina, Eszenyi Enikő, Kováts Adél, Zimányi Zsófia. Közülük egynek nem sikerült az újabb pályázat, egy pedig különleges körülmények miatt lemondott.
JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ
A legtöbb esemény és izgalom ebben a színházban történt a 2010/11-es évadban. 2010. júniusában a Fővárosi Önkormányzat egyhangúan megválasztotta Méhes Lászlót a színház igazgatójának, aki a következő év márciusában lemondott. Valószínű a főváros nem akart már támogatást adni, de az is lehet, hogy saját emberét akarta igazgatónak látni. Utódja Koltay Gábor filmrendező lett, aki azonban csak néhány hónapig töltötte be állását. A hírek szerint mindenkivel szerződést kötött a következő évadra – ez pedig nem tetszett a fővárosi városatyáknak. Koltayt Nemcsák Károly színész váltotta, aki 2011. augusztus 1-től igazgatója a József Attila Színháznak, 2021. február 2-tól pedig újabb 5 évre vette át megbízását.
Talán még nem volt ilyen év a színháztörténetben, mint a 2011-es, amikor a József Attila Színházban 3 igazgató volt egymás után: Méhes, Koltay, Nemcsák. Hármójuk összefüggő története külön cikket érdemelne.
THÁLIA
Zimányi Zsófia (a hét női igazgató egyike Budapesten) 2009 februárjától 2012-ig volt a színház igazgatója. A fővárosi önkormányzat 2011 decemberében a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad ügyvezetői munkakörére közös, a két nonprofit társaság 2012-ben lezajló lehetséges egyesülésére vonatkozó megvalósítási koncepciót is magában foglaló pályázatot írt ki, melynek eredményeképpen 2012. január 1-től Bereményi Géza a színház igazgatója, Kálomista Gábor pedig a menedzserigazgató. 2017-től Kálomista veszi át az igazgatói pozíciót, Bereményi tanácsadóként marad.
Soha nem volt még ennyi színház és mozi egy épületben, mint a ma Tháliának nevezett színházé. Soha nem változott még oly sokszor egy színház struktúrája, vezetése, műsorrendje, mint a ma Tháliának nevezett színházé. (Lásd Művész Színház, Arizona Színház, Thália Színház)
MIKROSZKÓP SZÍNPAD
Fővárosi Önkormányzat 2009. december 31-ig a színház főrendezőjét Selmeczi Tibort bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. 2010. február 1-től Verebes István színész-rendező volt az igazgató, aki azonban a rossz pénzügyi feltételekre hivatkozva 11 hónap után lemondott. Verebes – hogy hangsúlyozza a színháza különbségét – átkeresztelte a Mikoszkópot Kabaré 24-re. Sas József 2021-ben 82 éves korában halt meg.
Négy közösségi színház szűnt meg a 20-as években: a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka és a Mikroszkóp. A Játékszín magánszínház lett, a Mikroszkóp beolvadt a Tháliába, a Kamaraszínházat és a Bárkát pedig egyszerűen megszüntették.
ÚJ SZÍNHÁZ
Márta István zeneszerző, zenész, fesztiváligazgató 1998-tól – ma már hosszúnak tűnő – 14 éven keresztül igazgatta az Új Színházat. Utódja Dörner György színész lett, aki 2012. február 1-től vezeti az általa Új Színházból átnevezett Újszínházat. Dörner szerette volna a színház nevét Hátország Színházra változtatni, ehhez azonban a fenntartó nem járult hozzá. 2016-ban a színház igazgatására 12 pályázat érkezett, szakmai bizottsági meghallgatások után a közgyűlés döntése értelmében újabb 5 évre Dörner György maradt az igazgató. Kásler Miklós 2022 februárjában újra őt nevezi ki az Újszínház igazgatójának.
ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Kilenc évre volt szüksége Mácsai Pálnak ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2009. október 12-én egyhangú szavazással megalapította az önálló Örkény István Színházat. Mácsai Pál “a színház művészeti vezetését 2001-ben vettem át, azzal a feltétellel, hogy önálló társulattal, teljes szakmai függetlenséggel dolgozhatunk. A Madách Színház feltétele az volt, hogy az új program nézettsége haladja meg a 75%-ot, és ne lépje túl az előadásokra fordítható 5 millió forintos költségkeretet.” A színház igazgatója a kezdetektől Mácsai Pál.
A Fővárosi Közgyűlés december 13-án megválasztotta az Örkény Színház új igazgatóját, A döntés értelmében Gáspár Máté 2025. március 1-től vezetheti a teátrumot.
Öt igazgató is volt, aki kitöltötte a teljes 20-as éveket: Mácsai, Meczner, Bán, Novák, és egy hónap híján Máté.
RADNÓTI SZÍNHÁZ
Bálint András színész hihetetlenül sokáig, 31 éven át igazgatta a Radnóti Miklós Színházat. Ezzel a leghosszabban működő fővárosi igazgató címet viselhetné, ha lenne ilyen cím. 1988-ban cserélte ki a színház nevében a színpadot a színházzal. Utódja 2016. februárjától Kováts Adél színész, aki a színház neveltjeként lett színháza igazgatója. 2019-ben a Forbes őt választotta a 6. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
Székely Gábor rendezőt 1989-ben Zsámbéki Gábor követte az igazgatói székben, aki több mintt két évtizedig vezette a színházat. 2011. február 1-jén Máté Gábor váltotta Zsámbéki Gábort a direktori poszton, és immár több mint 10 éve vezeti a színházat. 2001-ben summa cum laude minősítéssel Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatot szerzett; 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2025-ben egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 2026-ban már nem pályázik az igazgatói posztra. Színházi pletykák szerint Székely Kriszta rendező várható Máté utódjának.
PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ
Iglódy István 1999-től 2010-ig volt igazgatója, úgy, hogy közben színháza 2000-ben felvette eredeti nevét. 2009. december 2-án a szolnoki Szigligeti Színház Vízkereszt, vagy amit akartok próbáján rosszul lett és egy nappal később elhunyt. Utódja Őze Áron színész lett, aki egy ciklus után 2015-ben átadta posztját Zalán János színésznek. 2023. október 6-án 14:15-kor tartott rendkívüli társulati ülést követően az igazgató közölte, hogy visszavonta igazgatói pályázatát. A színház új igazgatója Nagy Viktor rendező, aki Eperjes Károly színésszel együtt vezeti a színházat 2024. április 1-től.
Zalán azonkisszámú igazgatók egyike, aki rendelkezik phd és dla tudományos fokozattal. Mindketttőt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen védte meg, ahol egyben docens is. Az SZFE honlapján olvashatók dolgozatai – jelenleg ugyanitt oktatási rektorhelyettes.
SZABAD TÉR SZÍNHÁZAK
2003 óta Bán Teodóra balett-táncos a színház igazgatója. Miután a színházat 2020-ban ketté osztották a Városmajori Szabadtéri Színpadra és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, Benkő Nóra színész lett a Városmajor, Bán pedig a Margitsziget igazgatója. Benkő így nyilatkozott a Színáz On-line 2020 augusztus1-i megjelenésében: “A szabad tér fogalma pont ezért viszont erőt kapott: abban bízom, hogy a szabadtéri játszóhelyekkel szemben az embereknek talán nagyobb bizalma lesz, hiszen nagyobb biztonságban élvezhetik az előadásokat, mint a zárt terű helyeken.”
BÁRKA SZÍNHÁZ
Budapest VIII. kerületében 1996-ban, a helyi önkormányzat színházat alapított, amely 2014-ben jogutód nélkül megszűnt. Három igazgató nevét kell emlékül feljegyeznünk: Csányi János (1996-2005), Alföldi Róbert (2006-2008) és Seress Zoltán (2007-2014), Épülete 2015-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez került.
CENTRÁL SZÍNHÁZ
1997-2001 között Bodrogi Gyula színházigazgató (49%) és a Fővárosi Önkormányzat (51%) közös tulajdonaként működött Vidám Színház néven. 2002-től 2017-ig 100%-os fővárosi tulajdonban dolgozott. 2008 nyarától a Fővárosi Önkormányzat Centrál Színház névre átnevezte. 2014. június végén határozott a Fővárosi Közgyűlés a Centrál Színház magánosításáról, ami végül 2017. augusztus 14-étől került Puskás Tamás tulajdonába. 50 millió forintért jutott hozzá a színházat Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft.-hez, igazgatója 2003-tól Puskás Tamás, aki egyben a színházat működtető nonproft kft. tulajdonosa is.
TRAFÓ – KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA
1998-ban kezdte működését. Az első 22 éve alatt két igazgatója volt: Szabó György közgazdász 2011-ig, utódja Nagy József táncművész, aki 2017-ig volt a Trafó vezetője. Barda Beáta programszervezőként kezdte színházi pályafutását, majd 10 éven át az intézmény művészeti vezetőjeként tevékenykedett, 2017 óta a Trafó igazgatója. A szakmai bizottság javaslata alapján a Fővárosi Közgyűlés Erdődi Katalint választotta meg a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezető igazgatói posztjára. Barda Beátától új igazgató 2025. január 1-én vette át a pozíciót, és 2029. december 31-éig vezeti majd az intézményt.
A 18 fővárosi színház közül 13 színészből vagy táncosból lett igazgató. Két rendező van csak, ami fölöttébb érdekes. Két menedzsert és egy dramaturgot is nyilván tarthatunk már. Megállapíthatjuk tehát: tovább folytatódik az igazgatói pálya “rendezőtlenítése”.
MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ
Vass Lajos 2007. július 1. – 2010. október 22. – ig főigazgató előzőleg, 2006. június 19. és 2007. június 30. között miniszteri biztos. Utódja Ókovács Szilveszter először kormánybiztosként, majd előbb megbízott, 2012 óta pedig kinevezett főigazgatóként munkálkodik a magyar operajátszás ügyén. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott 2022-ben. 2023 tavaszán rekordszámú pályázó vett részt a főigazgatói pályázatban. Kisebb miniszteriális ellentétek után Ókovács újra főigazgató lett.
Meglepő, hogy Ókovács a 2. legfiatalabb igazgató a fővárosban: 1969-ben született és már tízenhárom éve az Opera főigazgatója.
KOLIBRI SZÍNHÁZ
A Fővárosi Önkormányzat 1992-ben alapította a gyermek- és ifjúsági korosztálynak. Jelenleg 3 játszóhelyen is tartanak előadásokat. Igazgatója a kezdetektől Novák János zenész, akinek 2025-ben lejárt igazgatói megbízatása. A társulat több hétig tiltakozott Zalán kinevezése ellen, ám hiába: Zalán 5 évre újra színházigazgató lett. Munkájában segíti őt Novák János.
BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ
1949 szeptemberében a Mesebarlang együttesből alakult meg az Állami Bábszínház, A színház saját társulata napjainkban három játszóhelyen játszik gyermekeknek és felnőtteknek szóló bábelőadásokat. 1994-től 2020-ig Meczner János igazgatta. 1992-től Budapest Bábszínház néven működik tovább.
A fővárosi színházigazgatók közül a legfiatalabb: Ellinger Edina, aki 42 évesen, 2020-ban lett a Bábszínház igazgatóia. Az igazgatók átlagos életkora 62 év, pontosan annyi, mint 2009-ben. A legfiatalabb igazgató 1996-ban a 30 éves Csányi János volt, a Bárka igazgatója, őt követte 39 évesen Csiszár Imre, aki 1989-ben lett a Nemzeti Színház igazgatója.
NEMZETI SZÍNHÁZ
Az Operához hasonlóan, az új Nemzetinek is csak kettő igazgatója volt az elmúlt 10 évben. Alföldi Róbert színész-rendező 2008-2013 ig, Vidnyánszky Attia rendező 2013-tól igazgatja a Nemzetit. 2018-ban újabb ötéves, 2023-ig tartó megbízatást kapott a teátrum élén, amelyet 2023-ban ismét öt évvel meghosszabbítottak, így 2028-ig a teátrum igazgatója marad. 2023 novemberében benyújtotta lemondását egy Rómeó és Júlia előadás közben történt baleset miatt. A miniszter nem fogadta el lemondását.
BUDAPESTI KAMARASZÍNHÁZ
A Budapesti Kamaraszínház Népszínház néven alakult meg 1978-ban az Állami Déryné Színház és a 25. Színház összevonásával. 1991-ben átnevezték, majd 2012-ig működött. 2011 december 17-én a kultúráért felelős minisztérium közölte, hogy nem kívánja 2012. január 1-től támogatni a kamaraszínházat, amely működését az évad végével megszüntette.
Szűcs Miklós még megpróbálta életre kelteni a Kamarát, de sem a pénzemberek, sem a színházi szakma nem állt mellé, így a Népszínház és a 25. Színház utóda rövid szenvedés után megszűnt.
VÍGSZÍNHÁZ
A 20-as években, 2009-2020-ig Eszenyi Enikő igazgatta. Az egyedüli igazgató, aki lemondott pozíciójáról. Utódja Rudolf Péter.
MADÁCH SZÍNHÁZ
Szirtes Tamás 2004. február 1-től a Madách Színház Kht. ügyvezető igazgatója, megbízatása 2022. február 1-ig szólt. 2021-b.en újabb 5 évre nevezték ki, így 2027-ig a színház igazgatója marad. 80 évesen a magyar színházi élet doyenjének számít.
A fővárosi igazgatók átlagosan 10 éve töltik be poziciójukat. Közülük a leghosszabban – 30 éve – Novák János, aki a színház alapításától, 1992-től vezeti a Kolibrit. Kettő “18 éves” igazgatónk van: Mácsai és Szirtes és három “11 éves” Dörner, Máté, Nemcsák.
KARINTHY SZÍNHÁZ
Tulajdonosa Karinthy Marci büszkén hírdette, hogy színháza Buda első és egyetlen színháza. 1988-tól játszanak a Bartók Béla úton a volt Haladás mozi épületében. Marci halála után a színház egyre nehezebb pénzügyi körülmények közé került. 2020 májusában az EMMI bejelentette, hogy 300 millió forintért megvásárolja a színházat, melyet a Magyar Teátrumi Társaság fog üzemeltetni.
Igazgatója 2021. július 1-től Vidnyánszky egyik tanítványa Berettyán Nándor 29 éves színész lett. Művészeti vezetője Bakos-Kiss Gábor, aki 2021 januárjától ügyvezető igazgatóként dolgozott a Karinthy Színháznál, de őt 2022-ben a Győri Nemzeti Színház élére is kinevezték.
BUDAPESTI OPERETT SZÍNHÁZ
2001-től 2014-ig főigazgatója Kerényi Miklós Gábor, utóda Lőrinczy György. Őt követi Kiss B. Attila operaénekes, aki 2019. február 1-től a színház főigazgatója. Megbízatása öt évre szól.
2014. febuár 1-től újabb öt évre az Operett Színház igazgatója. Kiss-B. Atillát 2019 után 2023-ban másodszorra is kinevezték a Budapesti Operettszínház igazgatójának.
PINCESZÍNHÁZ
2021. július 9. óta Sztarenki Pál igazgatja, aki korábban a zalaegyerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 15 pályázó közül lett a Pinceszínház igazgatója, ami egyedülálló a magyar színháztörténetben. Sztarenkinek nincs könnyű dolga, de a közel négy évad eredményei már egyértelműen igazolják, hogy tehetséges és lelkes munkatársaival közösen egy új és korszerű színházat indított útjára.
Nem tagadhatjuk le, de a 2010-2025 – ös évek a legizgalmasabb színházi korszakok közé tartoznak. A színházi struktúra gyökeresen megváltozott: a fővárosi színházak közül csak 3 maradt a fővárosé, a többi az államé lett. Ennek megfelelően változtak a színházi missziók és a színházi stratégiák is. A pályázati rendszer ma már nem rejt meglepetéseket – sokán tudni vélik, ki lesz a nyertes, és ki lesz a vesztes. A közösségi pénzek elosztása híven követi a színházak és igazgatóik sorsát. De mindez már egy másik cikk témája lehet.
Lejegyezte:
dr. Venczel Sándor
stratégiai tanácsadó
