A rendszerváltás nagymértékű, sokszor drámai átalakulási folyamatot indított el a volt szocialista országok színházi életében. Alapjaiban megváltozott a színházak státusza, mivel a színházak egyáltalán nem, vagy csak csökkent mértékben kaptak állami támogatást. A jogi háttér is megváltozott, új törvények szabályozták a színházi életet.

Júniusban volt 30 éve, hogy ha megilletődötten is, de tele önbizalommal és meg nem alapozott nagyképűséggel kopogtattam Babarczy László, a kaposvári színház igazgatójának ajtaján. 25 éves voltam akkor, kétévnyi bútorgyári anyaggazdálkodói múlttal a hátam mögött. Babarczy minden rosszat ...

2009. márciusában lépett hatályba az Előadó-művészeti Törvény. Ennek hatására az elmúlt évi központi juttatás idén közel 3 milliárddal többet juttat a színházi szakmának. Az első tapasztalatokat összegzi Kosztolánczy Gábor, a Centrál Színház gazdasági igazgatója.

A színházakra szánt közösségi pénzek elosztása a színházgazdaságtan legismertebb és egyben legfontosabb problémája. A továbbiakban vázlatosan megmutatjuk a lehetséges elosztási módszerek előnyeit, hátrányait különös tekintettel a színházművészet alapvető céljaira.

Színházi emberek jól tudják, hogy milyen fontos, gyakran lényegi feladat megtalálni egy adott tartalom megjelenítésének legalkalmasabb formáit. Nem érdektelen tehát megvizsgálnunk, vajon milyen gazdálkodási-szervezeti forma a leghasznosabb a színházi tevékenység számára.

Igéretünkhöz híven közöljük Updike Nyúlháj címû regényében található leírás alapján készített Havi Üzleti Tervet és az egy Toyota átlagos árára vonatkozó megfejtést.

Három mondatot közlünk a nemrég elhunyt Updike Nyúlháj címû regényébõl. A szöveg egy autókereskedõ cég teljes havi üzleti tervét tartalmazza. Kérdés: mennyibe került akkor átlagosan egy Toyota? A megfejtést március közepén közöljük.

dr. Koncz Gábor Ph. D. egyetemi magántanár, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója, a Magyar Comenius társaság alelnöke eredeti tanulmánnyal tisztelt meg bennünket. Köszönet érte.