Még jól emlékszem a nyolcvanas évek második felében azokra a téli délutánokra, amelyen az egykori Kultúrinnov (ma Magyar Kultúra Alapítvány) jól fűtött szobáiban, mi, a kultúra területén működő ifjú közgazdászok azon vitatkoztunk, hogyan is lehetne a kultúrát jobban finanszírozni, intézményeit hatékonyabban működtetni, egyszóval megváltani a világot.

A közületi kiadások megállapításánál iránytűként szolgáló elvek sarkpontjai a pénzügyi politikának. Helyes elvek felállítása a közületi kiadások mértékénél legjobb biztosítékai a költségvetés egyensúlyának és a közületi bevételek józan irányításának, mert a meggondolatlan költekezés borítja fel legkönnyebben a közületi háztartás egyensúlyát és vezet leggyakrabban a közületi terhek oly felcsigázásához, mely mellett a helyes tehermegosztás biztosítása épp oly nehézségekbe ütközik, mint az adók behajtása.

Kritikusokat, színházigazgatókat és jogászokat kért fel 1930-ban a Nyugat, fejtsék ki véleményüket: a magas kultúra intézménye-e a színház vagy üzleti vállalkozás. (A felkértek: Schöpflin Aladár, Kárpáti Aurél, Kosztolányi Dezső, Hevesi Sándor, Lengyel Menyhért, a királyi ítélőtábla elnöke, dr. Simay Gyula és Vámbéri Rusztem.) Voltaképp mindenki ugyanazt hangoztatta: nevezetesen, a színház a kapitalisztikus társadalomban ugyan üzlet, de nem szabad megfeledkezni az "irodalmi szempontról", a művészeti és a gazdasági érdeket egyaránt szolgálnia kell.

A színigazdaság.hu újabb nagy sikert könyvelhet el azzal, hogy megszerezte Köves Tamástól főiskolai oktatási tananyagának egyik jelentős fejezetét. A tanulmány egy képzeletbeli koncert nagyon is konkrét költségvetésén keresztül vezet el bennünket a rendezvényszervezés egyre nagyobb súlyú és értékű világába. Jó olvasást, jó számolást kívánunk kalandvágyó olvasóinknak.

Közszínházaink mindegyike, a magánszínházak nagy része jelentős közösségi forrást használ fel működése során. Ahhoz, hogy a közpénzek törvényi alapjaival tisztában legyünk, feltétlenül érdemesnek tartom az Alaptörvény közpénzekre vonatkozó 35 bekezdésének tanulmányozását. Ajánlom minden színigazdász figyelmébe.

NN, aki közel 5 évvel ezelőtt megjósolta 3 színházigazgató és több színház sorsát újabb levéllel jelentkezett Újhegyről, erről a titokzatos, azonosíthatatlan helyről. Felhatalmazott, hogy nyilvánosságra hozzam, így szívesen osztom meg gondolatait a színigazdaság olvasóival.

A Dante térre véletlenül akadtam rá kedvenc könyvesboltomban, az Írók Boltjában. Egyik kedvenc könyvkiadóm, a Jelenkor adta ki, úgy véltem tehát, nem sokat kockáztatok, ha megveszem. Már az első oldalak után bebizonyosodott, nem tévedtem: a Dante tér korunk legizgalmasabb művei közé tartozik.

Több mint 4 évvel ezelőtt, egy magát felfedni nem kívánó színházi ember, megjósolta három színházigazgató sorsát! A Levél Újhegyről 5. bekezdése felsorol 3 igazgatót, akik szerinte menni fognak! És a jóslat bevált!