„Ne sértődj meg a valóságra!” A XX. század írói közül a leginkább sértődött Németh László és Márai Sándor volt (utóbbi az előbbire is…). Márai sokszor írt a sértődés ellen, s mint gyakorlónak a véleménye igazán mérvadó. Életemnek egy kínos, végső konklúziója… megsértődni nem szabad.”
Nagy-nagy köszönet dr. Koncz Gábornak, hogy – tiszteletdíj nélkül – hozzájárult szellemes, magával ragadó éppen ezért kitűnő tanulmánya közléséhez.
Ízelítő a dolgozatból:
„Csodálkozol a kokainistán, s nem érted? Gondolkozzál az okain is tán, s megérted…” (Kosztolányi Dezső) Néhai örök barátomtól, Monigl Istvántól én ezt így tanultam: „Koncz, nem sunnyogsz el a fal tövében, hanem leülsz és gondolkozol, hogyan tudod áttörni.” Ugyanezt egy (bizonyára kínai) bölcs így fogalmazta meg: „Ha nehéz az út, kidőlsz a közepén, de nem fekszel le az elején.”
Ám az is igaz, hogy a gazdaságilag legostobább mondás. „Ha előszörre nem sikerül, újra és újra meg kell próbálni.” A szerző szerint rá kell jönni arra, hogy miért nem sikerült „…és azt is felül kell vizsgálnunk, hogy az elérni kívánt cél megéri-e az árát. Lehet, hogy inkább ideje csökkenteni veszteségeinket és valami más területre áttérni.” (Buchholz, 2000, 338. old.) Tehát ha nem jut eszedbe semmi, használd a kapcsolati tőkét, vedd elő a címtáradat és kérdezd meg a legelsőt: Anyuka! Biztosan lesz egy megnyugtató mondata, talán még a jó ötletet adót vagy a megmentőt is ismeri.
A teljes mű letölthető innen:
A mű először a Zempléni Múzsa XII. évfolyamában jelent meg.
A fotóért köszönet a www.fortepan.hu – nak!
