A tervezés a színigazdaság egyik legjelentősebb mozzanata. A költségvetési színházak jogszabályok alapján, meghatározott űrlapok kitöltésével tesznek eleget tervezési kötelezettségüknek. A gazdasági társasági formában dolgozó közösségi színházak üzleti tervet készítenek. (dr. Venczel legújabb tanulmánya)
A színházak nagy része ugyanakkor több olyan pályázaton vesz részt, amelyek előírják az üzleti terv projekt formátumban történő elkészítését. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gazdasági társasági formában dolgozó színházak hitelt is felvehetnek, ehhez pedig a bankok akár több éves üzleti tervet is szoktak kérni.
Itt az idő tehát, hogy a szakirodalom segítségével és közel egy évtizedes színházi nonprofit kft. tapasztalat alapján bemutassuk a színházi üzleti terv készítésének menetét.
Először huszonegy (21) pontban soroljuk fel azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket tanácsos figyelembe venni az üzleti terv elkészítésekor:
Blaha Lujza tér, a Nemzeti Színház nézőtere
1. Ne legyen öntelt és nagyképű. Az egyszerűség, szerénység és keresetlenség meghálálja magát.
2. Csak annyi fotót helyezzünk el, amennyit a tartalom megkíván. Aki az üzleti tervet olvassa, nem képeskönyvre vágyik.
3. Csak akkor legyen színes a fotó, ha feltétlenül szükséges: pl. díszlet- vagy jelmeztervek megmutatása esetén.
4. Ahol a szöveget helyettesíteni vagy illusztrálni lehet, ott bátran használjunk grafikonokat, táblázatokat és ábrákat.
5. Legfeljebb két betűtípust használjunk.
6. A betűvastagítást, döntést és aláhúzást csak nagyon megfontoltan használjuk.
7. A törzsszöveg 11 vagy 12 pontos betűből legyen.
8. A margó 2,5-3 cm legyen.
9. A négy borítóoldalon kívül minden oldalt számozzunk meg.
10. A/4-es formátumot használjunk, csak akkor használjunk ennél kisebb vagy nagyobb formátumot, ha a tartalom így kívánja, vagy ha nagyon biztosak vagyunk magunkban.
11. A belső lapok 80-100, az elő- és a hátlap 240 grammos legyen.
12. A sortávolság 1-1,5 sor legyen.
13. A lapok összefogására elegendő az egyszerű spirálozás.
14. A lap egyik oldalára írjunk, a másik oldalt hagyjuk meg az olvasónak jegyzetelésre.
15. Közérthető legyen, hiszen nem biztos, hogy minden olvasója ért a színházi szakzsargonhoz.
16. Ne legyen hosszú, legyen érdekes, gondoljunk arra, hány ilyen üzleti tervet kell a címzettnek elolvasnia és értékelnie.
17. Ne legyünk formabontóak és polgárpukkasztóak! Egy konzervatív üzleti terv általában több megértésre számíthat.
18. Az idézeteket lehetőleg mellőzzük, az olvasó nem mások gondolataira, hanem a mi ötleteinkre kíváncsi.
19. Legyünk őszinték, ne hallgassunk el semmit, még korábbi nagy kudarcainkat sem.
20.Ne feledjük, az üzleti terv a jövőről szól elsősorban, így a múlttal csak röviden foglalkozzunk.
21. A nyomtatott üzleti tervhez csatoljuk annak digitális változatát. (A képleteket ne töröljük ki, ne a partnernek kelljen kitalálni, hogy melyik szám honnan származik.)
Az üzleti terv a címlapból, a vezetői összefoglalóból, 9 fejezetből, és a mellékletekből áll. A továbbiakban ezt a 12 egységet tekintjük át.
A teljes tanulmány letölthető innen:
Első megjelenés: Színpad 2015.
Külön köszönet a www.fortepan.hu – nak a fotókért!
