Tanulmányunkban a magyar színházi struktúrát vizsgáljuk meg a területi-statisztikai régiókkal való viszonyuk szempontjából. A vizsgálat megszervezése és lebonyolítása lényegében a 2004. október 12-i Kutatási Programtervben megfogalmazottak szerint történt, azzal a különbséggel, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottsága miatt a tényleges Programtervben csökkentéseket kellett végrehajtanunk.
A teljes tanulmány pdf formátumban letölthető innen >>
Az ajánlati programtervhez képest új feladatra is sort kerítettünk: kíváncsiak lévén és fontosnak tartván a fenntartói jogokat gyakorló önkormányzatok véleményét, kérdőívet küldtünk az önkormányzatok kulturális bizottságai elnökének.
Eredeti, így jelentős (2.) fejezete tanulmányunknak az Igazgatói Interjúkon elhangzott információk, vélemények, javaslatok feldolgozása. Egyedülálló feladatra vállalkoztunk akkor, amikor Magyarország összes közösségi „élő” színházának igazgatójával. Ilyen típusú és nagyságrendű felmérés még soha nem készült Magyarországon, így elégedettségünk nem ismert határt, amikor valamennyi igazgató örömmel jelezte az interjúban való részvételi szándékát. Az eltervezett 33 interjúból (14 budapesti, 19 vidéki) valamennyi interjút sikerült elkészítenünk, amely tekintettel a színházigazgatók rendkívüli elfoglaltságra kitűnő eredménynek számít. Köszönjük igazgatóinknak, hogy aktív és szenvedélyes részvételükkel elősegítették e tanulmány elkészítését.
Tanulmányunk következő, 3. fejezetében a színházfenntartó önkormányzatoktól megérkezett kérdőíveket dolgoztuk fel. Kutatásunk sikerét jelzi, hogy az elküldött 19 kérdőívből valamennyi kérdőívet kitöltve visszakaptunk. A kérdőív egy része az igazgatóknak feltett kérdések pandantja, így lehetőségünk volt a fenntartói és az igazgatói vélemények és értékítéletek különösen izgalmas összehasonlításra.
Dolgozatunk 4. fejezetében a régiók és a színházi outputok statisztikai vizsgálatának összefoglalása. A vizsgálat során a józan ész és egy szokványos pc statisztikai programcsomag segítségével próbáltuk meg föltérképezni a rendelkezésünkre álló, nyilvános adatok alapján a magyar színházi világ és társadalmi-gazdasági körülményeinek statisztikailag megragadható összefüggéseit. A teljes statisztikai vizsgálat tanulmányunk függelékében olvasható.
Tanulmányunk befejező, 5. fejezetében az interjúk és a statisztikai vizsgálat alapján összefoglaljuk és megfogalmazzuk mindazokat a javaslatokat, amelyekkel szándékaink szerint segítjük, támogatjuk a mai magyar színházművészet további fejlődését.
Külön köszönetünket fejezzük ki Szabó István Úrnak az OSZMI igazgatóhelyettesének, aki bizalmával, szakmai támogatásával, egyedülálló színházi tapasztalataival valamint az általa készített interjúk átadásával meg nem hálálható módon segítette elő e tanulmány létrejöttét és sikeréT.
