A 17. századi spanyol szerző Lope de Vega szerint a színházhoz nem kell más, mint „három deszka, két színész és egy közös szenvedély”. A továbbiakban ehhez hûen arra keresem a választ, vajon lehetséges-e a deszkán, a színészeken és a szenvedélyen inneni világban olyan gazdálkodási módszereket alkalmazni, amelyekkel méltón szolgálhatjuk a szenvedélyek ügyét.
Tanulmányomban a színházak egyes tevékenységei kiszervezésének lehetőségeivel foglalkozom. Először megvizsgálom az outsourcing alkalmazásának lehetséges színházi okait, majd számbaveszem a kiszervezhető színházi tevékenységek teljes körét, végül javaslatot teszek a színházi együttműködésben rejlő lehetőségek maximális kihasználására. Általában a kiszervezésről
Az outsourcing szó szerint külső erőforrások igénybevételét jelenti.1 Általában tevékenységek kiszervezését (erőforrások kihelyezését) értik alatta, azt a folyamatot, amelynek során egy eddig a színház2 által végzett tevékenységet valamely ok miatt egy külső szervezettel végeztetjük el. A kiszervezés legfontosabb indítékai a következők lehetnek:
- a külső szervezet olcsóbban végzi el a munkát,
- a külső szervezet hatékonyabban végzi el a munkát,
- a tevékenység végzéséhez nincs elegendő beruházási forrásunk,
- nincs megfelelő szakképességű belső munkatársunk,
- létszámcsökkentés miatti kényszer.
Az outsourcing leggyakoribb indítéka a gazdaságosság, amely azt jelenti, hogy a külső szervezet szolgáltatási díja alacsonyabb, mint saját munkatársainkkal elvégeztetett munka valamennyi költsége. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a szolgáltatás díja erősen függ a mennyiségtől, illetve ha a méretgazdaságosság érvényes az adott területen. Példa lehet erre a személy- és teherszállítás, az informatikai rendszer működtetése, könyvelés, takarítás, büfék üzemeltetése, stb.
Komoly indítéka lehet a kiszervezésnek a külső szervezet hatékonyabb munkavégzése is, amelyben a cég tapasztalatai, szakképzett gárdája és ambiciózus vezetése egyaránt szerepet játszhat. Ebben az esetben megengedhető, ha a szolgáltatás díja nem kisebb, vagy valamivel akár nagyobb is, mint a saját munkatársaink munkavégzésének valamennyi költsége. Mérlegelnünk kell, vajon a külső hatékonyság/szolgáltatási díj arány meghaladja-e a saját hatékonyság/összes költség arányt. (A hatékonyság gyakran az idő szűkösségét jelenti a színházban: saját munkatársaink képesek lennének elvégezni egy adott munkát, ám csak lassabban, távolabbi határidőre.) Ilyen tevékenység például a színházi vagyon őrzése és védelme, az informatikai rendszer működtetése.
A kiszervezés egyik döntő oka lehet a forráshiány. Különösen igaz ez a közösségi színházakra, akik gyakran beruházási források hiányában külső szervezetekkel elégítik ki személy- és teherszállítási igényeiket. Több olyan esetet is ismerünk, amikor a színház személyautója, teherautója, vagy akár autóbusza tönkremenését követően a fenntartó önkormányzat vagy az állam nem biztosított forrásokat újak vásárlására, így a színház kénytelen volt szállítási igényeit külső forrásokból megoldani. (Természetesen egyes esetekben valószínű a gazdaságossági számítások is ezt a megoldást javasolták volna.)
A kiszervezés egyik oka lehet, ha a tevékenységet eddig végző munkatársak valamely ok miatt elhagyják a színházat, utánpótlásuk nem lehetséges, vagy nem sikeres, így az általuk eddig végzett tevékenységet a továbbiakban külső forrásból kell elvégeztetni. Ilyen tevékenység lehet például a rendszergazda munkaköre, vagy az egyre nagyobb hiányt jelentő belső ellenőrzés.
A költségvetési intézményként dolgozó színházak az elmúlt évtizedben gyakran kényszerültek a fenntartó önkormányzat, vagy a kormány döntése következtében létszámcsökkentésre. Ennek következményeként került több színházban is kiszervezésre a nézőtéri személyzet (jegyszedők és ruhatárosok) tevékenysége. Ennek során a vállalkozó átvette a teljes nézőtéri személyzetet, majd a természetes kiöregedés következményeként fiatalította a személyzetet. A nézőtéri személyzet munkáját közvetlenül irányító nézőtéri felügyelő – a színház közvetlen befolyását biztosítandó – továbbra is a színház (köz)alkalmazottja maradt.
A kiszervezés estében természetesen ugyanazt az eljárást kell alkalmaznunk, mint bármely más szolgáltatás megrendelése esetében.3 Ennek elemei (hét állomása) a következők: az igények felmérése, illetve kiszámítása, a finanszírozási források hozzárendelése, a szállítói piac megismerése, a lehetséges szállítók kiválasztási szempontjainak meghatározása, ajánlatok bekérése a kiválasztott szállítóktól, az ajánlatok értékelése, végül pedig a szerződéskötés.4
Outsourcing a házfenntartásban
A színházi gazdaság szinte teljes egészében kiszervezhető területe a házfenntartás és működtetés (összefoglalóan létesítménygazdálkodás), amelyet a nemzetközi szakirodalom facility management (FM) néven határoz meg. A legújabb európai szabvány szerint a létesítménygazdálkodást nem alaptevékenységhez kötődő, de annak elősegítése érdekében nyújtott szolgáltatások összességeként értelmezik. Ilyen tevékenység például az épületek, gépek, berendezések, felszerelések karbantartása, fűtés, áram, víz-és csatorna, szemétszállítás (közüzemek), takarítás, őrzés és védelem és más tevékenységek.
A tökéletes, vagyis teljes körű outsourcing esetében a teljes létesítménygazdálkodást külső cégre bízzuk. Úgy gondoljuk, hogy a színház alapfeladatára a színházi előadások létrehozására, bemutatására és játszására összpontosítunk és minden más tevékenységet olyan külső cégre vagy cégekre bízunk, amelyek a kellő tapasztalattal és referenciával rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges színvonalon végezzék el a tevékenységeket. Nézzük ezeket a tevékenységeket egyenként.
1 Az épület őrzése és védelme
A színházi világ első és máig is a leginkább gyakorolt kiszervezése a színházi épületek (színházak, raktárak, műhelyek stb.) őrzése és védelme. Lényegében a múlt század 90-es évei második felének hazai és külföldi terrorista eseményeinek hatására indult meg az a folyamat, amelynek eredményeként a budapesti színházak zömében ma már professzionális szervezetek látják el a színházi vagyon őrzését és védelmét. A kiszervezés során a külső cégek átvették a színházak korábbi rendészetének munkatársait, majd azok kiöregedésével már saját dolgozóikkal látták el a feladatokat. A kezdeti idők egyik fő problémaforrása az volt, hogy a színházak kellő tapasztalat hiányában nem rögzítették megfelelően az elvégzendő feladatokat, így a szolgáltató a színházi alaptevékenységétől eltérő eseményekben való részvétel esetén külön – gyakran a szerződöttől jóval magasabb – szolgáltatási díjat igyekezett érvényesíteni.
A bőség zavarával küszködhet az, aki ma külső szervezettel kívánja elvégeztetni vagyontárgyai őrzését és védelmét. Több tucat szakképzett és kiváló professzionális szervezet működik mind a fővárosban, mind a fővároson kívül, akik örömmel adnak ajánlatot egy közösségi színház ellátására.5 (Itt jegyzem meg, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, annak egyre bonyolultabbá válása következményeként mára már egy tipikusan kiszervezett tevékenysége lett a színházaknak.)
2 Az épület takarítása
A színházi vagyon őrzésének és védelmének kiszervezésével egyidőben kezdődött a takarítási tevékenység külső szervezetek részére történő átadása is, amelynek fő okát alapvetően a külső takarító cégek erőteljes piaci nyomásának köszönhetjük. (Itt és a későbbiekben sem említjük, hogy természetesen a kiszervezés alapvető feltétele a gazdaságosság, vagyis csak ott érdemes a takarítás kiszervezni, ahol azt a méret nagysága hatékonnyá teszi.)
Az egymással vetélkedő takarító vállalkozások piaci versenye olyan erőssé vált, hogy az magával húzta a vállalási árak radikális csökkenését. Ennek köszönhető, hogy a szolgáltatási díjak alacsonyabbak lettek a színház saját takarítási tevékenységének költségeinél.6 A színházak általában a színpad és környéke takarítását megtartották saját szervezetben, a rendszeres munkaidőben dolgozó tárak és részlegek helyiségeit pedig külső vállalkozásba adták ki. Az outsourcing az eltelt évtized tapasztalatai szerint eredményes lett, így várhatjuk, hogy az elegendő takarítási kapacitást igénylő épületek esetében a folyamat folytatódni fog.
3 Az épület energiaellátása
Az épületek energiaellátása (klimatizálása, a szükséges hőmérsékleten tartása) ma még alig fordul elő a színházak kiszervezett tevékenységei között. A klimatizálás kiszervezése elsősorban nem a bérmegtakarítás révén válik gazdaságossá, hanem az energia (áram, gáz, olaj, szén, távhő) vállalkozó által történő nagybani beszerzése miatti árengedmények miatt ajánlott. Egyszerű belátni, ha a vállalkozó egy vagy több tucat szervezet (színház vagy akár egyetem, múzeum, stb.) részére szerzi be az energiát, úgy annak árában jelentősebb eredményt tud elérni, mintha a szervezetek egyenként tárgyalnának a szállítóval. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ma már a nagyfogyasztók a szabadpiacról is vásárolhatnak áramot és gázt, így lehetőségeik tovább növekednek.)
Az energiaszolgáltatással foglalkozó vállalkozók ugyanakkor ma már több évtizedes tapasztalataikkal olyan tanácsadást is képesek nyújtani a színházaknak, amelyek az épületek és helyiségeik optimális hőellátását (szigetelését) és ezáltal költségmegtakarítást eredményeznek. Természetesen a vállalkozók nem csupán az energia-beszerzését végzik, hanem az energia felhasználása teljes folyamatát felügyelik, a szükséges eszközöket karbantartják és a felhasználást folyamatosan racionalizálják. Értjük ez alatt a kazánok, fűtő- és hűtőegységek, transzformátorok, különféle energiatárolók üzemeltetését, karbantartását és fejlesztésükre vonatkozó javaslatok adását, valamint a teljes energiafelhasználásról szól részletes és naprakész adminisztráció biztosítását is.
4 Gépek, berendezések karbantartása
A színházi gépek, berendezések és felszerelések egy részét eredendően külső szervezetek tartják karban, hiszen egyrészt ez beszerzésük szokásos következménye, (az eladó meghatározza a kötelező szervizt, vagy ajánlja azoknak bizonyos körét), másrészt a színház nem rendelkezik olyan a szakemberekkel, akik az adott a tevékenységet a legmagasabb színvonalon képesek lennének ellátni. Ilyen például a liftek, trégerek, süllyedők, kazánok, autók, fény- és hangszabályozók karbantartása. Ugyanakkor az épület úgynevezett általános karbantartása, amely általában a lakatos, asztalos, kárpitos és villanyszerelő szakterületeket foglalja magában, a színházak többségében saját szervezetben történik. E tevékenységek kiszervezése csak abban az esetben járhat eredménnyel, ha a szokásos (és kötelező) gazdaságossági számítások után a szolgáltató vállalja, hogy olyan rendszeres ügyeletet biztosít, amellyel garantálhatja a színház folyamatos működését.
5 Logisztika
A logisztika általános megfogalmazása szerint személyek, anyagok, energia és információ megfelelő időben a megfelelő helyre juttatása. Magában foglalja tehát a színházi személy- és teherszállítást éppúgy, mint az informatikai rendszer teljes működtetését. A színházi szokások miatt itt és most a személy- és teherszállítással foglalkozunk.
A színházak rendkívül eltérő személy- illetve teherszállító eszközökkel rendelkeznek. Van olyan színház, amelyik négy autóval is rendelkezik, van olyan, amelyik eggyel sem. Csakis a szállítási feladatok nagysága, és az abból következő költségszállítás döntheti el, hogy saját eszközökkel dolgozunk, vagy szolgáltatót veszünk igénybe. A döntést természetesen erősen befolyásolja a fenntartó önkormányzat vagy állam pénzügyi helyzete: a színházak saját bevételei szűkek autók vásárlására, így a fenntartó támogatásából történik annak megvásárlása. Vagyis ha a fenntartó nem biztosít forrást, úgy a színház kénytelen a személy- és teherszállítást kiszervezni. Jelentősen befolyásolja a logisztikai kiszervezésről készülő gazdaságossági számításaink eredményeinek érvényesítését, hogy egyes önkormányzatok saját rendeleteikkel külön is szabályozzák (általában megnehezítik) a színház saját többletbevételeinek felhasználását.
A szállításhoz hasonlóan rendkívül eltérő a színházak raktári kapacitása is. Történelmi okok miatt vannak színházak, amelyek jelentős raktári lehetőséggel rendelkeznek, vannak olyanok, amelyeknek minimális a tárolókapacitásuk. A raktári kapacitással rendelkezők csakis az önkormányzattal együttműködve – gazdasági számítások után – dönthetik el, hogy raktározási szükségleteiket saját raktárakkal vagy bérraktárakkal elégítik-e ki.
6 Adminisztráció
A színházi adminisztráció feladatai közül a gazdasági osztály (hivatal, részleg) feladataiból általában a bérszámfejtés, a könyvelés és a munkaügy egyes részterületei azok a tevékenység, amelyek az elvégzendő gazdaságossági számítások eredményeképpen kiszervezésre érdemesek lehetnek.7 A színházak közül még alig fordul elő ilyen típusú kiszervezés, amelynek alapvető oka az, hogy a színházi vezetők rendkívül kényes féltékenységgel őrzik színházuk belső információit, így végső soron nem bíznak meg a külső könyvelő cégek titoktartásában. Pedig a jövő költségmegtakarító kényszere mindenképpen arra fogja kényszeríteni a színházakat, hogy a saját helyiséget, számítógépet, energiát, költségtérítést, irányítást stb. igénylő saját munkatársak helyett csupán szolgáltatási díjat igénylő külső szervezeteket alkalmazzunk, amelyeknél az állandó költségek nem egy, de több száz megrendelőre oszthatók fel.8
7 Informatika
Az informatikai rendszerek üzemeltetése (ideértve a hardvert és szoftvert egyaránt), karbantartása és fejlesztése egyre gyakrabban kerül a kiszervezendő tevékenységek körébe. Nem véletlenül, hisz az informatikai rohamos fejlődése ma már lehetetlenné teszi, hogy a színházak saját munkatársai képesek legyenek valamennyi informatikai szakterület folyamatos áttekintésére és az egyes szakterületi fejlesztések naprakész ismeretére. A színházak minden tevékenységét – szó szerint – behálózza ma már az informatika: a gazdasági és művészeti adminisztrációban (könyvelés, bérszámfejtés, banki átutalások, nyilvántartások stb.), a kommunikációban (telefon, e-mail, internet stb.), a fény- és hangszabályozásban, a színpadtechnikában, az őrzés-védelemben (riasztók és beengedő automatikák). Ezek naprakész működtetéséhez és fejlesztéséhez vagy saját teamre van szükség, vagy külső szervezettel való tartós együttműködésre. Csakis gazdaságossági számítás dönthet arról, hogy melyik alternatívát válasszuk.
8 Catering
A színházak legrégebben kiszervezett tevékenysége a catering (étkezés és büféellátás). Nem ismerünk olyan színházat, ahol a catering (mind a nézőtéri, mind a házi vagy művészbüfé) színházi tevékenység lenne. A catering általában a legjobban működő területei a színházaknak, amelyek az eddig említett tevékenységi köröktől eltérően nem csupán bevételt, de nyereséget is jelentenek a költségvetésben. A házi vagy művészbüfék árainak alacsonyan tartása érdekében célszerű a nézőtéri és házibüfét egy vállalkozásnak bérbe adni, azért, hogy a nézőtéri nyeresége fedezni tudja a házibüfé alacsonyabb árait.
Outsourcing a produkció előállításában
A létesítménygazdálkodás nyolc outsourcing lehetősége után a produkció előállításában alig találunk olyan tevékenységet, amely alkalmas lenne a külső szervezetek részére történő kiszervezésre. Nem véletlen, hiszen az alaptevékenység, a színházi előadások előállítása és játszása olyan speciális szaktudást igényel, amellyel épp a színházban dolgozók rendelkeznek, vagyis az alaptevékenység kiszervezése csakis más színházi szervezethez lenne lehetséges.9
Témánk szempontjából külön is izgalmas az a folyamat, amely a múlt század kilencvenes évei közepén elinduló és ebben az évben megoldásra kényszerülő kényszervállalkozások sorsát foglalja magában. Lényegében a színházat terhelő járulékok és a munkavállalókat terhelő adók és járulékok „megtakarítása” érdekében az egyes tárak tevékenysége kiszervezésre kerültek a saját munkatársaink részére: több színházban is önálló betéti társaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok végzik el a világosító-, kellékes- vagy fodrásztár feladatait. Miután a munkaügyi felügyelet ez év közepétől – bizonyos szempontrendszer alapján – már kényszervállalkozásnak tekinti az ilyen vállalkozások színházon belüli működését, ezért jelentős színházi tehervállalással10 insourcingra kell sort keríteni, vagy a vállalkozások valódi piaci működését kell kellő hitelességgel bizonyítani.
9 Díszlet- és jelmezgyártás
Rendkívül változatos a színházak díszlet- és jelmezgyártási kapacitásának térképe. Vannak olyan színházak, melyek a teljes gyártási kapacitással rendelkeznek (asztalosok, lakatosok, festők, szobrászok, szabók, fodrászok, parókakészítők, cipészek, kalaposok), és vannak olyanok, amelyek a teljes gyártási folyamatot külső vállalkozásokkal gyártatják le. E tarka képnek alapvetően pénzügyi okai voltak és vannak: a tulajdonos államnak vagy önkormányzatnak volt-e, van-e elég pénze ahhoz, hogy e műhelyeket megteremtse. A gyakorlatban a műhelyek nélküli színházak is képesek produkciókat előállítani, tehát rendelkeznek a gyártás külső megrendelésének finanszírozásához szükséges pénzügyi eszközökkel. És mivel tapasztalataink szerint nincs különbség a műhelyekkel rendelkező és nem rendelkező színházak produkciós kiállításának színvonalában, ezért kijelenthetjük, hogy a műhelyek léte vagy nem léte nem befolyásolja az alaptevékenység minőségét.
Az elmúlt évtizedben néhány színház saját munkatársai részére kiszervezte díszletgyártó műhelyét. Tapasztalataik arról tanúskodnak, hogy az outsourcing eredményes volt. Hosszútávon arra kell számolnunk, hogy egyrészt az önálló épületben dolgozó műhelyekkel rendelkező színházak közül a pénzügyileg nehéz helyzetbe kerülők az önkormányzattal együttműködve értékesíteni fogják műhelyházaikat, másrészt a vidéki színházak koncentrálni fogják megrendeléseiket egy-egy színház műhelyeihez, és így – a méretgazdaságosság miatt – csökkenthetik költségeiket.
Outsourcing a színházi marketingben
A színházak közösségi pénzügyi forrásainak lassú elapadása miatt egyre fontosabbá válik a marketing11 eszközrendszerének egyre erőteljesebb és hatékonyabb érvényesítése a saját bevételek növelése érdekében. Ennek jele, hogy a legtöbb színházban működik már marketing igazgató12, majdnem minden színháznak van színházbarát köre vagy alapítványa és egyre több színháznak van olyan szponzorszerző módszere, amely alapvetően a szponzormarketing módszereit alkalmazza.13 Ugyanakkor a színházaknak nincs lehetőségük olyan munkatársakat alkalmazni, akik a színházi marketing egyre gazdagabb és sokszínűbb technikáit naprakészen alkalmazni tudnák, így valószínűsíthető, hogy a marketingfeladatokat külső vállalkozásokkal fogják elvégeztetni. (A standard feladatokat természetesen továbbra is a marketingigazgató, és a színház nagyságától függően asszisztense és egy vagy két munkatársa fogja ellátni.)
10 Jegyértékesítés
A jegyértékesítés a legegyszerűbben kiszervezhető színházi tevékenység. Értékesítésről lévén szó, nincs más dolgunk, mint olyan értékesítő szervezetekkel szerződni, akik már eddig is jegyértékesítéssel foglalkoztak és akik munkájuk eredménye bizonyítja képességeiket és tapasztalataikat. A könnyűség ellenére a jegyértékesítés csak részben kiszervezett tevékenysége a közösségi színházaknak, mivel szinte mindegyik szervezetében megtalálható a jegypénztárakon kívül még a szervezési osztály, amelynek feladata a jegyek (és bérletek) értékesítése, illetve továbbosztása más értékesítők részére.14 A színházak szinte mindegyikében működő számítógépes jegyértékesítő rendszerek alkalmazása nem tekinthető outsourcingnak, hisz valóságosan nem bővítik az értékesítési helyek számát, hanem az adminisztráció színvonalának javításán kívül a jegynyomtatás költségeit csökkentik. Sürgős feladat lenne az eltérő színházi jegyértékesítő rendszerek összehangolása annak érdekében, hogy a néző bármelyik közösségi színházban tudjon bármelyik másikba is jegyet váltani.15
11 Színházi kommunikáció
A színházi kommunikáción értjük mindazon közlési formákat és tartalmakat, amelyekkel a színház kommunikálni kíván érintettjeivel (nézők, szponzorok, sajtó, tulajdonosok, saját munkatársak). Eszközei saját honlap, reklám (írott és elektronikus), műsorfüzetek, plakátok, szórólapok, hírlevelek stb. E tevékenységi körben a kiszervezés a kreatív tevékenységre vonatkozhat, hisz a színházi szervezetben mindenképpen kell lennie olyan munkatársnak, aki a külső vállalkozók kiválasztását, szerződéskötését előkészíti és a színházzal való információáramlást és kapcsolattartást folyamatosan biztosítja. A kreatívok a színházi kommunikáció körében a fotós, a grafikus, a szerkesztő, a reklámíró tevékenységi körét jelöli, vagyis esetükben érdemes a gazdaságossági számítás elvégzésén túl végiggondolni azt, hogy személyes és megszokott jelenlétük növeli-e a színházi kommunikáció hatékonyságát, vagy az egyes feladatokra kiválasztott külső munkatársak munkája várható-e eredményesebbnek. Ma a színházakban mindkét változat és annak minden variánsa megtalálható.
12 A szabad kapacitások hasznosítása
Itt elsősorban a színház szabad helyiségeire (színpad, nézőtér, különtermek, raktárak, műhelyek stb.), eszközeire (autók, fény- és hangtechnikai eszközök, hangszerek, kották stb.), produkcióira (rekvizitek, teljes rendezés stb.) és reklámfelületeire gondolunk. A színházak többségében e feladatokat nem önálló munkakörben végzik a munkatársak, hanem saját munkakörük kiegészítéseként látják el. A szabad kapacitások bizonyos nagyságrendje esetén a tartós vagy átmeneti hasznosításba célszerű külső céget bevonni, hisz az kapcsolatai és érdekeltsége miatt valószínű, hogy saját munkatársainknál jóval eredményesebben dolgozna.
Javaslat a színházi együttműködésre
A színházi outsourcing hatékony megvalósításának egyik legjobb segítője a színházak közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése, kialakítása, majd fejlesztése. Az együttműködési lehetőségek széles tárházából16 most csupán a kiszervezésben meglévő lehetőségekkel foglalkozom.
- Az együttműködés alapja az információcsere, amely jelenti, hogy a színházak rendszeresen tájékoztatják egymást arról, hogy mely területeken kívánnak outsourcingot végrehajtani.
- Az információcsere alapján a színházak elhatározzák, hogy a méretgazdaságosságot kihasználva mely területeken van lehetőség a partner közös kiválasztására, közös tárgyalásra, majd közös megrendelésre, vagy szerződéskötésre.
- A színházak azt is elhatározhatják, hogy egy-egy terület ellátásával egy-egy színházat bíznak meg teljes jogkörrel, természetesen a feltételek pontos meghatározásával.
- Egy-egy feladat elvégzésére a színházak közös szervezetet17 hoznak létre: jegyértékesítés, energiabeszerzés, könyvelés, bérszámfejtés, munkaügy, karbantartás stb.
- Az együttműködés legmagasabb foka: a szükséges számítások elvégzése után a színházak közös outsourcing és beszerzési iroda létrehozásáról és működtetéséről is dönthetnek.
- Az együttműködés elengedhetetlen mozzanata a folyamatos tapasztalatcsere, amelynek során a színházak minősítik az általuk foglalkoztatott külső szervezetek munkáját.
- Biztos vagyok abban, hogy pénzügyi kényszerűség a közös érdekek felismerésén keresztül a jövőben gyakoribbá és tervezettebbé fogja tenni a színházak közötti együttműködést.
A színházi outsourcing egy jól felfogott üzleti érdek mozgási formája: mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért, hisz ezáltal lesz képes az adott tevékenységet a lehető legkisebb költséggel elvégezni, illetve a lehető legnagyobb nyereséggel megoldani. Tanulmányomban ezt az egyszerű, ugyanakkor könnyen alkalmazható18 gazdálkodási módszert mutattam be annak érdekében, hogy ezzel is támogassam színházaink a mainál erősebb és hatékonyabb gazdálkodását.
Dr. Venczel Sándor
Flave Bt. vezető tanácsadó
