2008-ban érettségizett a miskolci Avasi Gimnáziumban. Már ez idő alatt is érdekelte a színház világa, a középiskolás évek alatt rendszeresen bérletese volt a Miskolci Nemzeti Színháznak. A főiskolai alapképzést a Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelem és marketing alapszakán végezte marketingkommunikáció szakirányon.
Tanulmányai során a szolgáltatásmarketing tantárgy keretein belül már egy házi dolgozatban foglalkozott a színházzal, mint szolgáltatással. És ez a dolgozat adta a későbbi ötletet, hogy a szakdolgozatában is színházi témát válasszon. A Miskolci Nemzeti Színház marketing tevékenységéről írta diplomamunkáját. Ebben konzulensként Árvai Judit segítette, aki akkor marketingesként dolgozott a színházban.
2014-ben szerezte meg mesterdiplomáját, majd 2014 májusában lehetőséget kapott hogy „élesben” is bizonyítson, azóta a Miskolci Nemzeti Színház sajtóügyekért felelős munkatársa, és egy kis része van a színház marketing tevékenységeiben is. Így olyan munkahelyen dogozik, amire már az első szakdolgozata írásakor vágyott.
„A színházat emberek „csinálják”, ezért az emberi tényezőnek nagyon nagy szerepe van a közönség véleményének kialakításában. Mindenki része ennek az elemnek, aki kapcsolatba kerülhet a közönséggel, azonban a legnagyobb szerepe a frontvonalszemélyzetnek van. Ebbe a körbe tartozik a közönségszervezés, a jegypénztár dolgozói, a jegyszedők, a ruhatárosok, a büfé személyzete.
A frontvonalszemélyzet kapcsán fontos megemlíteni a belső marketing szerepét, amely befolyásolhatja a személyek viselkedését a nézőkkel szemben. Fontos, hogy a frontvonalban dolgozók ugyanolyan fontosnak érezzék magukat, mint a színdarab alkotói, és ehhez elengedhetetlen a belső marketing alkalmazása. Az első helyszín, ahol a leendő néző a frontvonallal találkozik, a jegyiroda. Amit itt tapasztal, már az is hatással lehet az előadásról és színházról alkotott képére. Ha a jegyértékesítő nem figyel arra, hogy melyik előadásra, melyik időpontra, melyik helyre szeretné a vásárló megváltani a jegyét, esetleg rosszul ad vissza, az már negatív hatást kelt a nézőben, pedig még be sem lépett a színházba. Az előadás napján a jegyszedőkön, ruhatárosokon, a büfé alkalmazottain múlik a nézőben kialakult kép a frontvonalról. Ha sokat kell sorban állni a ruhatárnál, ha a jegyszedő nem segít eligazodni a sorok, a székek között, ha a büfében a nagy tömeg miatt az eladó türelmetlen, goromba, akkor lehet bármilyen tökéletes az előadás, a színészi alakítás, a nézőben mégis a negatívumok maradnak emlékezetesek. Ezért nagyon fontos a frontvonal-személyzet körültekintő kiválasztása, és betanítása. A frontvonalhoz tartoznak természetesen a színészek is, de velük a néző csak közönségtalálkozók alkalmával találkozhat, de ilyen esetekben az ő viselkedésük, viszonyulásuk a közönséghez is nagyon fontos az emberi tényező szempontjából.”
A teljes tanulmány letölthető innen:
