A gyakorlatban is a kultúra menedzselésével foglalkozó szerző a kulturális marketing egy újabb, rendkívül izgalmas megközelítését mutatja be tanulmányában. Egy Nagyvárad melletti falu Bors alkotótábora ad alkalmat arra, hogy elmerüljünk a kulturális marketing gyönyörűségeiben:)
Részlet a dolgozatból:
„Dolgozatom három fő részre tagolódik:
Az első részében tisztázom a művészet és a kultúra kifejezések általam használt jelentését, valamint a manapság oly népszerő alkotómőhely (workshop), alkotóház közti különbséget, mert böngészve az interneten észrevettem, hogy mennyire oda nem illő helyeken és helyzetekben is használják. Mivel ezek a fogalmak köré építem fel a dolgozatomat, fontosnak tartom értelmezni őket. Valamint kitérek a művészet és a piac viszonyára, a művészet és kultúra finanszírozására.
A második részben a kulturális marketing eszközeinek általános bemutatásával folytatom, a kulturális vállalkozás célcsoportjait térképezem fel. Az erőforrásokról, finanszírozási lehetőségekrıl számolok be, tisztázom az alap, alapítvány fogalmát, bővebben kitérek a Nemzeti Kulturális Alap tevékenységére és finanszírozási területeire, valamint a marketinginformáció, marketingstratégia, marketingdöntések, értékesítés, marketingkommunikáció elméleti vonatkozásairól számolok be.
Az utolsó, harmadik részben egy internetes piackutatást végzek a létező alkotótáborokról, alkotóműhelyekről, mint lehetséges versenytársakról és partnerekről Magyarországon, Erdélyben, és még szűkebb környezetemben Nagyváradon. Majd a 2010-es és 2011-es Borsi Alkotótábor marketingstratégiáját térképezem fel. Az elemzéseket a makrokörnyezet, mikrokörnyezet, valamint a belső környezet felmérései alapján végzem. A 2011-es tábor tevékenységét, mutatom be, valamint a tábor és alkotómőhely célközönségét meghatározva, kiemelem az életkori sajátosságokat, a vizuális nevelés és a kreativitás fejlesztésének fontosságát.”
A teljes tanulmány letölthető innen:
A leadfotóért köszönet Szakáll Rékának, a belső fotóért köszönet a www.fortepan.hu – nak!
