Közszínházaink mindegyike, a magánszínházak nagy része jelentős közösségi forrást használ fel működése során. Ahhoz, hogy a közpénzek törvényi alapjaival tisztában legyünk, feltétlenül érdemesnek tartom az Alaptörvény közpénzekre vonatkozó 35 bekezdésének tanulmányozását. Ajánlom minden színigazdász figyelmébe.
A közpénzek
36. cikk
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésrõl és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésrõl és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben elõírt határidõben az Országgyûlés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésrõl és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerû részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.
(3) A központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentõs visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(7) Ha a központi költségvetésrõl szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az elõzõ naptári évre a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott kiadási elõirányzatok keretei között a kiadásokat idõarányosan teljesíteni.
37. cikk
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehetõ fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés végrehajtása során nem vehetõ fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelõzõ évben fennállóhoz képest növekedne.
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk( 2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl, az illetékekrõl és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
38. cikk
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erõforrások megóvása, valamint a jövõ nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megõrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelõs gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerzõdés csak olyan szervezettel köthetõ, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelõsen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerûség és az eredményesség követelményei szerint.
39. cikk
(1) A központi költségvetésbõl csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthetõ szerzõdés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság elõtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
40. cikk
A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvetõ szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az idõskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.
41. cikk
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelõs a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységérõl évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
(5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
42. cikk
A pénzügyi közvetítõrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
43. cikk
(1) Az Állami Számvevõszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve. Az Állami Számvevõszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenõrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevõszék ellenõrzéseit törvényességi, célszerûségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvevõszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.
(3) Az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék tevékenységérõl évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az Állami Számvevõszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
44. cikk
(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésrõl szóló törvény elõkészítésében.
(3) A központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács elõzetes hozzájárulása szükséges.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevõszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
(5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Leadfoto: FORTEPAN.HU
