Már csak négy nap a választásig! Itt az idő, hogy megismerjük a pártok kultúrával kapcsolatos elképzeléseit. Válogatásunkban a pártok nyilvánosságra hozott választási programjaiból idézünk!

 

Az LMP Választási Programja 2014

VI. A társadalmi összetartozás erősítése: tudásgazdaság, zöld út a szakképzéshez, innováció és kultúra

5. A kultúra

A kultúrára az LMP nem egy sokadlagos, járulékos tényezőként tekint. Ennek oka, hogy a kultúra jóval többet foglal magába, mint a művészetek és a kulturális örökség kategóriái, melyek köré a hagyományos értelemben vett kultúrpolitikák szerveződtek. Ahogyan azt például az UNESCO kulturális sokszínűségről szóló nyilatkozata megfogalmazza: a kultúra „egy társadalom vagy társadalmi csoport sajátos lelki, tárgyi, szellemi és érzelmi jegyeinek együttese, mely magában foglalja a művészeteken és az irodalmon kívül az életstílust, az együttélés módjait, az értékrendszert, a hagyományokat és a hiedelmeket”.

E meghatározás szellemében a kulturális értékrend teremti meg a társadalmi kohéziót, határozza meg egy közösség céljait, mindennapi életének szerveződését, tagjainak egymáshoz és környezetükhöz való viszonyát.

A kultúra területén a kulturális törekvések és a fenntarthatóság paradigmájának összehangolását tekintjük elsődleges feladatunknak. A fenntarthatóság fogalma ugyan létrejöttekor nem reflektált a kultúra kérdéseire, azonban a kétezres évek elejétől kezdve ez is megtörténik, a fenntarthatósági gondolkodás a kultúrát a környezet, a társadalom és a gazdaság mellett a fenntarthatóság negyedik, központi jelentőséggel bíró pillérének tekinti.

A „zöld” kultúrpolitika határozottan meg kívánja különböztetni magát a hazai politikai palettán versengő és egymás ellen „Kulturkampf”-ot folytató szekértáboroktól; természetszerűleg erre a megközelítésmódra támaszkodik.

Kultúrpolitikánk középpontjában ezért a közösség egésze áll, benne hangsúlyosan az a mintegy 3,2 millió ember, akiket az eddigi kultúrpolitikai törekvések nem értek el, akiknek sorsára a hazai kultúrpolitikai törekvések alapvető befolyással bírnak, és viszont: akiknek a sorsa alapvető befolyással van teljes politikai közösségünk jövőjére.

A fentiek miatt kultúrpolitikai törekvéseink középpontjában az alábbiak állnak:

  • A politikai irányítást, valamint a kiemelt státuszba került intézményeket (mint például Magyar Művészeti Akadémia) ki kell vezetni a kultúra területéről.
  • Az oktatási tárcával integrált, a helyén kezelt kulturális irányító szervezetet kelllétrehozni. El kell végezni a szakmai kollégiumok újrapozícionálását, szakmai párbeszédre alapozva.
  • Újra kell indítani a szakmai testületekkel történő egyeztetést, a szakmai szervezetek átfogó transzparenciája mellett, az elszámolások teljes átláthatóságával. Középtávon szükséges az eddigieket meghaladó rendszer megalapozása.
  • A forrásokat igazságosan kell elosztani a nagy és kis intézmények, a nagyvárosok és perifériák, az amatőrök és hivatásosok, az elismert művészek és a jövő tehetségei között. 
  • Szükség van a művészeti oktatás reformjára, melyben kiszámítható költségvetésre alapozva új fejezetet kell nyitni a fejlesztés és az innovációk előtt.
  • Szintén szükséges a határátlépő dialógusok támogatása a művészet és tudomány, a művészet és a részvételiség különböző formái között.
  • Az online kulturális tartalmakhoz való legális hozzáférést biztosítani kell, és ki kell terjeszteni, szükséges a felhasználókat kriminalizáló törvények eltörlése.

 

 

EGYÜTT-PM Szövetség Választási Programja 2014

A TE TUDÁSOD

Visszaállítjuk a kultúra autonómiáját!

 

  • Megszüntetjük a Magyar Művészeti Akadémia privilegizált, köztestületi jellegét.
  • A Műcsarnokot visszaadjuk a kortárs művészetnek.
  • A Nemzeti Kulturális Alapot a szakmai önigazgatás jegyében szervezzük át. Csökkentjük a miniszteri keret arányát, a döntéseket a szakmai delegáltakból álló, folyamatosan változó összetételű kuratóriumoknak kell meghozniuk, szigorú összeférhetetlenség és teljes átláthatóság mellett.
  • Egységes, a professzionális működés és a szakmai önigazgatás ötvözetére épülve szigorú összeférhetetlenség és teljes átláthatóság mellett működő Nemzeti Filmalapot hozunk létre a játékfilmek, a dokumentumfilmek és más, közszolgálati tartalmú audiovizuális alkotások támogatására.
  • A Nemzeti Kulturális Alapon belül külön roma kulturális programot hozunk létre.
  • A kulturális mecenatúrát ésszerű adókedvezménnyel ösztönözzük, amivel megteremtjük az állami támogatásoktól való nagyobb függetlenség lehetőségét.
  • Minden, állami források felhasználásával készített kulturális alkotást ésszerű kereskedelmi időszak után magáncélra digitálisan ingyenesen hozzáférhetővé teszünk.
  • Átláthatóvá tesszük és nyilvánosságra hozzuk, bárki számára hozzáférhetővé tesszük a kulturális pályázatokra benyújtott anyagokat és az elbírálás szempontjait.
  • A vidéki településeken, leszakadt városrészekben integrált közösségi tereket hozunk létre helyi civil kezdeményezések felkarolásával.
  • Mivel a könnyűzenét is a nemzeti kultúra részének tekintjük, újraindítjuk a tehetséggondozást és a klubéletet támogató programot (PANKKK).
  • A kulturális-művészeti ismereteket és készségeket beépítjük az oktatásba az óvodától az érettségiig.

 

Váasztás

 

A JOBBIK Választási Programja

3.11 Kultúrpolitikai program

3.11.1

Szabad kultúrát, ne szabadosat

A Jobbik számára a magyar kultúra védelme és támogatása nem teljesítendő kötelezettség, hanem ennél jóval több: nemzetstratégiai feladat. Ha erős a magyar kultúra, képesek lehetünk megmaradni, nem feloldódni a globalista világtengerben, ha nem, akkor biztosan eltűnünk.

Ezért a Jobbik kiemelten kívánja óvni és gyarapítani a magyarság hagyományos értékeit, különös figyelmet fordítva mindkét magyar tradícióra, mind a turáni-ősmagyar, mind a keresztény-újmagyar hagyományra. A magyarság egyik legfontosabb szellemi feladatának keleti gyökereink és európaiságunk egyszerre történő, harmonikus megélését tekintjük, amelyet a kultúrpolitikánkban is érvényesíteni kívánunk. Az eurázsianizmus külpolitikai és külgazdasági doktrínájának alapjait a magyar eurázsianizmus szellemi-kulturális alapjaira lehet csak építeni. Ez a tradicionális magyar kultúrpolitika természetesen nem jelentheti a múltba révedést. A múlt számunkra nem cél, hanem tanítómester és éltető forrás, amelyet az adott kor nemzedékének újra és újra a saját életlehetőségeihez és életkörülményeihez mérten kell aktualizálnia.

A Jobbik kultúrpolitikája egyszerre nyitott és egyszerre zárt. Nyitottak vagyunk a kultúra szabadságának, pezsgésének, a különféle nézőpontok megjeleníthetőségének és a művészeti kísérletek frissítő hatásainak irányába, de egyúttal a legszigorúbban zártak vagyunk minden olyan próbálkozással szemben, amely a fenti lehetőségekkel nem élve, hanem visszaélve a nemzeti közösség, a magyar hagyományok, a keresztény és egyetemes emberi értékek megcsúfolására, provokálására törekszik. A művészi szabadságot nem keverhetjük össze a szabadossággal és mások értékeinek meggyalázásával. Napjaink egyik slágertémájára is kitérve: miközben tudomásul vesszük, hogy embertársaink egy részének homoszexuális hajlama van és ennek megfelelő életformát folytat, ellenezve azt, hogy emiatt diszkrimináció érje őket, a homoszexualitást, mint „menő” jelenséget propagáló törekvéseket rossznak tartjuk. Az elfogadás nem jelenthet egyben mintaként állítást is.

A kultúrpolitikánkat az oktatáspolitikánkkal egyetemben olyan társadalom felépítésének szenteljük, amely ebben az egyre inkább meghasonuló, dekadens, értékeit veszítő világ romjai között is ember tud maradni. Akiknek még jelentenek valamit azok a szavak, hogy becsület, tisztesség, egyenesség, lovagiasság, tekintély, udvariasság, igazság, hit és bátorság. Ehhez azonban az kell, hogy azok a körök, közösségek és egyének, akik magukat kultúraközvetítőnek tartják vagy szánják, azok maguk ezen értékeknek a birtokában legyenek, de legalább – emberi gyengeségeink és gyarlóságunk ismeretében – ebbe az irányba törekedjenek, és a társadalmat is afelé vezessék. Elegünk van a betegségüket, devianciájukat és értéktaposásukat kórosan mutogatni igyekvő, zavart lelkű és szellemű figurákból. Elfogadjuk, hogy ők is alkothatnak, ők is igényt tarthatnak a figyelemre, de az állami kultúrpolitika adóforintjait nem fogjuk ilyenre

3.11.2

Az elszabotált kultúrharc

Az elmúlt évtizedek a fenti jobbikos elvek teljes ellentétét jelenítették meg. A kultúra alapvető, társadalmilag és nemzeti szempontból értékes feladatai helyett az üzleties, globalizált szemlélet megerősödése uralkodott. A hazai kulturális intézményrendszer teljes válsága zajlik a forráselvonások és a nem átgondoltan meghozott törvény és rendeletmódosítások hatására, valamint a nem körülhatárolt feladat és elvárási körök miatt. Az ingatlanállomány átlagosan lepusztult, magas és rossz hatékonyságú az energiafelhasználása. A műkincsállomány alig bővül, rossz, bizonytalan helyzetben vannak gyűjteményeink. Szinte szabadon áramlanak ki országhatáron kívülre értékeink.

A kultúrpolitika pusztulása azonban nem csupán strukturális és financiális szempontból volt tapasztalható, hanem irányultság tekintetében is. Az úgynevezett rendszerváltozás után, az MDF-féle „bársonyos” átmenet következtében, a kultúra vezető pozícióiban maradtak a szocialista rendszer megmondó emberei, akik moszkovita kommunistából hirtelen nyugatos liberálisok lettek. A váltás azonban csak látszólag volt nagy, hiszen akkor is, most is egy dolog jellemezte ezt a kör igazán: a nemzeti és keresztény magyar kultúrától való viszolygás, annak folyamatos gúnyolása, tiprása és ellehetetlenítése. Majd miután a rügyeket letörték, kijelentették, hogy nincs is ilyen kultúra, hogy annak a helyén csak kulturálatlanság létezik. Az 1990 utáni kormányok közös bűne, hogy politikai színtől függetlenül folyamatosan ezen balliberális kultúrkör kegyét kereste és azzal igyekezett a lehető legjobb együttműködésre. 24 év távlatából kijelenthető, hogy a magyar kultúrharcot végre egy leendő nemzeti kormánynak fel kell vállalnia.

Meg kell valósítani a magyar kultúra rendszerváltozását, és a jelenlegi kulturális „kádárjugendet” ki kell söpörni a kulcspozíciókból.

3.11.3 Aminek véget vetünk

ø A kultúra luxuscikké válásának.

A Jobbik az állam kötelességévé teszi a nemzeti kultúrához való széles körű hozzá férés biztosítását a szegénységben élők számára is.

ø A nemzeti jelképek gyalázásának.

Alkotmányban védjük meg az elmúlt években méltatlanul támadott olyan ősi nemzeti jelképekeinket, mint a Szent Korona, a történelmi zászlók vagy a turulmadár.

ø A magyar műkincsvagyon elveszejtésének.

A Jobbik célja egy egységes, nemzeti kulturális vagyonunkat tartalmazó műkincsnyilvántartó rendszer létrehozása eszmei és tárgyi emlékeink számára. Beszolgáltatói jutalom bevezetése – talált régiségek tekintetében. Magyar történelmi szempontból kiemelkedő emlékanyaggal rendelkező városaink emlékanyagainak méltó bemutatása, nemzetközi megismertetése, kiemelt támogatása, összehangolva a helyi önkormányzatok kulturális stratégiaterveivel.

3.11.4 És amit megvalósítunk

√ A civilszféra pártfüggetlen és hatékonyságvezérelt támogatását.

A civilszférát a magyar társadalom önszerveződése, bizonyos állami feladatok segítése és részben átvállalása szempontjából kiemelt jelentőségűnek tartjuk, a jogszabályalkotás folyamatában az érintett civil szervezetek véleményére kiemelten számítunk. Felülvizsgáljuk a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályáztatási és bírálati gyakorlatát annak érdekében, hogy a civil szervezetek politikai kapcsolatok helyett tényleges teljesítményük és tevékenységük társadalmi hasznosulása alapján jussanak támogatáshoz. A NEA számára – a korábbi finanszírozási rendszert visszaállítva – biztosítjuk a személyi jövedelemadó fel nem ajánlott 1%-át, ezáltal a mostani összeg többszörösét jelentő működési és szakmai célú támogatáshoz juttatjuk a civil szervezeteket.

√ Történelmi nagyjaink emlékének méltó megőrzését.

Történelmi nagyjaink megismertetése, az eredetileg Székesfehérváron eltemetett királyainknak és királynéink, csontjainak méltó székesfehérvári megszentelt nyughely kialakítása, mely segít érzékeltetni az elmúlt korok királyainak nagyságát, a korábbi királyi és szakrális központjaink jelentőségét.

√ A Szabadság tér és Kossuth tér méltó rendezését.

A budapesti Szabadság tér eredeti képének helyreállítása a szovjet emlékmű méltó helyre való áthelyezésével, helyére a – már régóta tervezett – Magyar Szabadság és Függetlenség

Emlékművének, mellé pedig eredeti helyén az Ereklyés Országzászló felállításával. A leendő Jobbik-kormány a Kossuth térre visszaállítja a 2013-ban a felújítás leple alatt eltávolított '56-os emlékműveket, különösen a mintegy ezer halálos áldozatot követelő sortűzét.

√ A Magyar Őstörténeti Intézetet.

A finnugor származáselmélet ma már ezer sebből vérzik. Egyesek szerint kizárólag csak nyelvi és nem rokoni alapon tartható fenn, mások szerint még azon sem. Minden nemzet számára fontos kötelesség a „honnan jöttünk?” kérdésére megnyugtató választ adni, de legalább azt keresni. Mivel az MTA nem tudott méltó, hiteles keretet biztosítani erre, a leendő Jobbik-kormány a valós őstörténetünk megismerésére, az erre irányuló kutatások támogatására és eredményeinek ismertetésére létrehozza a Magyar Őstörténeti Intézetet. Kiemelten támogatjuk hazánk hagyományőrző rendezvényeit, közülük is kiemelten a legnagyobbat, a Kurultájt.

√ A magyar nyelv megvédését.

A magyar nyelv olyan felfoghatatlan értékünk, amelynek talán nem is vagyunk igazán tudatában, amely még felfedezésre, újraértékelésre vár. A védelem nem csupán a kulturális megmaradás céljából lényeges vagy, mert ez az anyanyelvünk, hanem a magyar nyelvben benne rejlő tudás megismerése és átörökítése is erre int bennünket. Nyelvvédelmi intézkedések bevezetését kívánjuk elindítani. Fontosnak tartjuk a magyar nyelvtörvény bevezetését.

√ Lehetőséget egy új művészgeneráció megjelenése számára.

A Jobbik új, állandó ösztöndíjak létrehozását hirdeti meg fiatal művészek számára. Ki kell nevelni egy nemzetét, szakmáját becsülő új művésznemzedéket. Ehhez pedig meg kell teremtenünk azt a közeget, ahol a fiatal tehetségek perspektívát látnak jövőjükben, országban maradásukban. Számukra Állami Művészetmenedzsmentet indítunk. Fiatal pályakezdő filmeseink kiemelt támogatását, új átláthatóbb, olcsóbb pályázati rendszer kiépítését tervezzük.

√ A művészvilág biztonságát és átláthatóságát.

Egészségbiztosítást adunk a művészeknek. Létre kívánjuk hozni a Magyar Alkotóművészek Kamaráját és a Magyar Előadó Művészeti Kamarát. Művészeti kártyát kívánunk bevezetni, mely a kamarai tagot egészségbiztosításra és állami pályázatokon indulásra jogosítja. Továbbá e szakmai szervezetek lesznek hivatottak a napi politikát távol tartani a művészeti élettől.

√ A mecénások megjelenését.

Segíteni kívánjuk a magán mecenatúra létrejöttét. Ehhez magánszemélyek és vállalkozások számára adókedvezményeket biztosítunk.

√ Értékes közgyűjteményeket.

A Jobbik gyarapítani kívánja a közgyűjtemények anyagát, így azok vásárlását is. Az állami gyűjtemények vásárlásakor, magyar kortárs mű vásárlása esetén sem az alkotót, sem a közgyűjteményt adóteher, járulék nem fogja terhelni.

√ Nagy volumenű, történelmi témájú magyar filmeket.

Kiemelt támogatást kívánunk nyújtani a nemzeti össze tartozás és a nemzeti öntudat erősítést célozva a jelentős tetteket, a nemzet múltjában kiemelkedő és pozitív mintát adó magyar királyaink életét bemutató történelmi sorozatok és játékfilmek készítésére.

√ Nemzeti Vándorszínházat.

Sok olyan város és falu van, ahol semmilyen esély nincs színház fenntartására. Az itt élők a kultúrához való hozzájutás szempontjából hátrányt szenvednek. A Jobbik a legjobb művészek állandó foglalkoztatásával egy az országot és a Kárpát-medencét folyamatosan járó társulatot, színházat fog felállítani, hogy a vidéki kis települések számára is elérhetővé váljon a magas kultúra. Ezért felállítjuk a Magyar Nemzeti Vándorszínházat.

√ A magyar megmaradás ünnepét.

A 907-es pozsonyi csata napját, július 5-ét nemzeti ünnepé nyilvánítjuk, amely napon arra emlékezünk, hogy magyar népünk, nemzetünk a hatalmas túlerővel szemben is képes volt a megmaradása győzedelmes kivívására. Ezzel pedig azt üzenjük a jelenkornak és a jövendő generációknak egyaránt: a magyar nem vesztes nép, magyarnak lenni büszke gyönyörűség.

 gitározó nők békéscsaba

 

MSZP Választási Programja

XIV. SZABAD ÉS SOKSZÍNŰ KULTÚRA

Magyarország csakis akkor juthat túl a mély és elhúzódó gazdasági, politikai, morális és társadalmi válságon, ha befejeződik a diktátumok és az érdemtelenül előnyben részesítettek korszaka. Európai nemzet vagyunk, nem az erőpolitika teremt egységet, az csak züllést és széthúzást okoz. Az új, igazságos és szabad Magyarország csak vitákban, pezsgő közéletben formálódhat, amelynek nélkülözhetetlen része a szabad és elérhető kultúra.

A kultúrában csak a minőség, a sokszínűség és a társadalmi részvétel számíthat. Megszüntetjük a kultúrharcot: a kultúrának önszabályozóvá kell válnia, amelynek működésébe a pártpolitika nem szól bele. Kiemelkedő állami feladatnak tekintjük a kultúrához való hozzáférés, a fogyasztóhoz való eljuttatás feltételeinek javítását, ezen belül különösen a közművelődés hozzáférhető tereinek létrehozását és fejlesztését, a vidéki kulturális élet leépülésének megállítását, valamint közpénzekből támogatott, digitalizálható alkotások - ésszerű kereskedelmi időszak utáni - ingyenes magáncélú elérését.

AZ ORBÁN - KORMÁNY ROSSZUL TELJESÍT

Orbán Viktor a kultúra sokszínű világában is centrális erőtérben gondolkodik, és eszerint is cselekszik.

Lecserélték, kirúgták azokat az embereket, művészeket, akik azt megelőzően a magyar kultúra népszerűsítői, nagykövetei voltak. Vidéki és fővárosi színházak élére lojális, irántuk elkötelezett embereket neveztek ki – olykor cinikus és nevetséges pályáztatás eredményeként. Koncként a szélsőjobboldal karjaiba hajtottak egy fővárosi színházat. A Magyar Művészeti Akadémia kizárólagos tulajdonába adták az egyik legfontosabb nemzeti, kulturális intézményünket, a Műcsarnokot és alkotmányban rögzített, mérhetetlen hatalommal ruházták fel őket a kultúra irányításában és finanszírozásában. A kulturális célokra szánt források mértéke évről évre csökken, ami pedig rendelkezésre áll, azt a klientúra és a hűséges vazallusok jutalmazására fordítják. Saját emberieket, saját nevelésű pártkatonáikat állítottak a közszolgálati média élére. A közéleti műsorokat száműzték a közszolgálati tevevíziókból. Egy kézben összpontosították a filmgyártásra szánt forrásokat, kizárva ezzel a magyar filmszakma képviselőit az érdemi döntésekből. Értetlenséggel és ellenségesen tekintenek az alternatív színházakra és művészekre.

Rárontottak a kultúra civil bástyáira, amit csak tudtak, felszámoltak, szétvertek, legyen az a Tűzraktér, a Trafó, a Gödör Klub. A közművelődési intézmények, múzeumok, könyvtárak, színházak egyharmaddal kevesebb pénzből kell, hogy gazdálkodjanak. A feladat nyilvánvalóan lehetetlen. A kultúra végvárainál megkezdődött a kényszerű leépítés, elbocsátás. A bosszú, a kivéreztetés, az alulfinanszírozás: ez az Európán kívülre kacsintó centrális erőtér kultúrája. Egy autokratikus rendszer kultúrpolitikája, amely gyanúsan és bizalmatlanul tekint mindazokra, akik gondolkodni akarnak és mernek. Amely rövid pórázon tartaná az embert, és el akar fojtani minden alkotó energiát és kreativitás, amit nem tud uralma vagy befolyása alá hajtani. Ellenségnek tekint minden szabad szellemet és független alkotót, fél mindenkitől, aki önállóan gondolkodik, mert nincs felette hatalma.

AZ MSZP AJÁNLATA MAGYARORSZÁGNAK

Változásra van szükség a kultúrában. Gyökeres változásra. Az MSZP célja, hogy a kultúra sokszínűsége fennmaradjon és növekedjen, és az alkotások eljuthassanak a lehető legszélesebb közönséghez. Élő, pezsgő, hozzáférhető kultúrát szeretnénk, amely megadja az alkotás szabadságát és örömét a művésznek, élményt nyújt a befogadónak és büszkeséget és elismerést hoz az egész nemzetnek. Ehhez a nagy tömegek által fogyasztott kultúra színvonalát emelni, a kulturális kínálatot differenciálni, a minőséghez való hozzáférést szélesíteni, az alkotókat, az újítókat és a kulturális intézményeket támogatni kell.

Mi ezt ajánljuk Magyarországnak.

1. Biztosítjuk a kultúra politikamentességét. Ne a politika mondja meg, mi a szép és értékes. Ahogy nincs jobb-és baloldali művészet, úgy nem lehet jobb - és baloldali kultúra sem.

2. Partnerséget, szabadságot és lehetőséget kínálunk az alkotóknak és a színvonalas kultúra elérhetőségét az állampolgároknak.

3. Megvédjük a művészetek és művészek függetlenségét, elismerjük és támogatjuk a szabad alkotói tevékenységet. Véget vetünk a Magyar Művészeti Akadémia alkotmányban és a költségvetésben rögzített hegemóniájának. Visszaadjuk a Műcsarnokot a kortárs magyar művészetnek.

4. Létrehozzuk a közművelődés hozzáférhető tereit. Támogatjuk az erre irányuló kezdeményezéseket. A vidéki művelődési központokat nem bezárni kell, hanem élettel megtölteni.

5. Garantáljuk a média függetlenségét és a sajtó szabadságát. Valóban a kultúra szolgálatába állítjuk a közszolgálati médiát.

6. A kortárs művészetek, független társulatok értéket teremtenek. Támogatni és segíteni fogjuk működésüket.

7. Helyreállítjuk a kultúra különböző területeinek autonómiáját, független szakmai irányítását.

8. Újra független szakmai irányítás alá helyezzük a filmtámogatás rendszerét. Demokratikusan, átláthatóan adunk több pénzt, hogy újra legyen minőségi magyar film.

9. Megszüntetjük a színházi zárolásokat, kiszámítható támogatási környezetet teremtünk. Kiszámíthatóvá tesszük a magyar színházak és előadóművészek számára a működésüket biztosító jogi és finanszírozási hátteret.

10. Átlátható, garanciákkal megerősített rendszerben osztjuk el a pályázati forrásokat: a pénzek elosztásába bevonjuk a szakmai szervezeteket, hogy a kultúrára jutó pénzekről szabadon választott szakmai testületek döntsenek.

11. Több kortárs-alkotást a közterekre, az intézményekbe! Állami eszközökkel segítjük és támogatjuk a kortárs képzőművészeti alkotások köztereken való elhelyezését és értékesítését.

12. Újraélesztjük és fejlesztjük a művészeti oktatást. Megfelelő színvonalú képzést és tehetséggondozást biztosítunk az ország hátrányos helyzetű térségeiben is.

13. A sportot, mint a nemzet fontos értékét kiemelten, de kiegyensúlyozottan és igazságosan támogatjuk. Ésszerű, szakszerű alapokra helyezzük a sportfinanszírozást és a sportirányítást. A támogatásokat az érintettekkel széles körben egyeztetve, a szakmai szempontok, az elért eredmények, tradíciók és a népegészségügyi érdekek figyelembevételével fogjuk odaítélni. Ebben meghatározó szerepet szánunk a verseny-és szabadidősport alapegységét jelentő kluboknak, egyesületeknek.

14. Támogatjuk a külföldi magyar kulturális intézeteket. Ezeket a magyar nemzeti identitás hírnökeinek, a magyar kultúra hídfőállásainak, országimázs hatásos közvetítőinek tekintjük.

15. Legyen Budapest Közép-Európa kulturális központja! A főváros főként civil és piaci alapokon működő kulturális élete az állam rombolása ellenére is az egyik legfontosabb kulturális értékünk és legnagyobb turisztikai vonzerőnk. Támogatjuk és növeljük Budapest kulturális sokszínűségét, felkaroljuk a civil, piaci és művészeti kezdeményezéseket és segítjük, hogy Budapest a régió szellemi központjává, Közép-Európa kulturális fővárosává válhasson.

 

Valamennyi fotóért köszönet a www.fortepan.hu - nak!