Három mondatot közlünk a nemrég elhunyt Updike Nyúlháj címû regényébõl. A szöveg egy autókereskedõ cég teljes havi üzleti tervét tartalmazza. Kérdés: mennyibe került akkor átlagosan egy Toyota? A megfejtést március közepén közöljük.

Három mondat Updike Nyúlháj című regényéből
fordította Göncz Árpád
Európa Könyvkiadó 1984. 31-33. oldal

Júniusban több kocsi megy el, mint valaha; egy évi háromszáz kocsit forgalmazó kereskedő esetében ez huszonöt darabot jelent - eddig huszonegyet, s a hónapból még hat munkanap van hátra. Átlag nyolcszáz bruttó hasznot számítva ez húsz darab ezres amiből lejön huszonöt százalék eladói jutalék bér és prémium tehát marad tizenöt mínusz nyolc-tízezer azoknak a kis kurváknak a bérére akik a számlázáson jönnek mennek az egyiket Cissynek hívják a lengyelt azzal pár éve odáig jutottak hogy össze-összedörzsölték a feneküket ahogy lassan elmentek egymás mellett a folyosón meg a bérleti díj mert az öreg Springer nem hitt az olyan tulajdonban ami banktulajdon is lehet de a jelzálogot neki is ki kellett fizetnie és öregem a kamat előbb-utóbb mindenkit hazavág ahogy megugrott újabban az a két számjegyes kamat amit a Brewer Trust szed már évek óta és a tizenöt százalékból meg le kell számítani azt a két-három százalékot ami veszteségtartalékként visszajön s amit senki sem szeret csúszópénznek hívni ám az adóhivatal adóköteles keresetként tart számon meg hozzá a villany mert az a Sun-20 001 diagnosztikai kompjúter ami Mannynak annyira kellett sokat megeszik ám meg az a sok villanyszerszám is mert egy csavaranyát mag nem húznának kézzel egy kormánykeréken a szerszámnak okvetlenül pneumatikusnak kell lennie meg a fűtés ez alól Istennek hála pár hónapig mentesülünk ezek a kurva arabok megölnek minket és az emberek a világért nem húznának szvettert a munkaruhájuk alá a fiatal szerelők a legrosszabbak azt mondják elvesztik a tapintásukat az újjuk hegyén meg itt ez a betegbiztosítás ez is gyilkos dolog az ára megy fölfelé hogy a kórházak azokat is életben tarthassák akik igazában meghaltak már amolyan szerencsejáték ez amit a betegbiztosító számlájára űznek és hozzájön és hozzájön még a hirdetés az ember néha elgondolkozik ér-e valamit a múltkor olvasta hogy becsült haszna a bruttó forgalom másfél százalékára rúg de nézze csak meg az ember a vasárnapi lap kocsikínálat-rovatát akkora zsibvásárt még sose látott mintha nem volna elég az árak egyszerű felsorolása meg a kereskedő árnyéka ahogy az öreg Springer mondta ha a Rotary Klubban meg a belvárosi vendéglőkben ismerik igazán meg kéne engedni hogy ezt üzleti költségként leszámolja abból a heti négyszázhetvenötből amit kifizet magának hisz abból jön le az az évi három-négy elfogadható öltöny amiben meg lehet jelenni és amit többé már nem a Krollnál vesz mert nem kedveli azt az eladót aki a kövér derekát megmérte Webb Murkett tud egy jó kis boltot a Pine Streeten az áruja van olyan jó mintha mértékre készült volna nem is számítva az ingatlanadót meg azt hogy a kölykök kővel dobálják légpuskával lövöldözik le az üveg cégtáblát igazán ideje visszatérni a fához a cementbe ágyazott fához de a Toyota országos központjának megvannak az előírásai szóval, hol is tartunk, mondjuk számolhat havi kilencezerrel, amiből a változó és állandó költségek összegét levonva nettó négy marad neki, ebből még le kell számítani egy újabb ezrest az infláció, a lopás és az előre nem látható költségek fedezetére, ám még mindig marad három, amiből ezerötszáz Springer mamáé, ezerötszáz Janice-é meg az övé, plusz a kétezer fizetés, míg szegény apa annak idején minden reggel negyed nyolcra járt ne a nyomdába heti negyven dollárért, s ezt akkor még nem is tartották rossz pénznek. Harry töpreng, vajon az apja mit gondolna, ha most látná őt így gazdagon.