Kedves Közönségünk, Színházbarátok! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Teátrumi Társaság! Tisztelt Vidéki Színházigazgatók Egyesülete! A Budaörsi Játékszín 5 éves vezetése után illendő, hogy elköszönjünk Önöktől! Elköszönjünk és megköszönjük a támogatást, a szeretetet, amit ezalatt az időszak alatt kaptunk!

A színház szubjektív műfaj. A darabválasztás, a repertoár kialakítása, a rendezői koncepció, a színészi játék, a hangulat, a hangsúlyok és érzelmek megítélése ízlés, értékrend és nem utolsó sorban a pillanatnyi hangulat ötvözetének eredménye. Az elmúlt öt évad során minden tudásunkkal, tehetségünkkel és szorgalmunkkal azon voltunk, hogy a korábbi pályázatunkban megfogalmazottak szerint alakítsuk e művészi képet. Emelt fővel és büszkén adjuk át a színház vezetését az utánunk jövőnek, hiszen ezt teljesítettük.

Mielőtt azonban ízlésbeli kérdésekről szóló vita indulna, hiszen mindig akadhatnak olyanok, akikben egy-egy megfogalmazás, problémafelvetés, vagy művészi válasz ellenérzéseket kelt, engedjék meg, hogy röviden összefoglaljuk az elért eredményeinket!

Ez alatt az öt év alatt a színház – a rengeteg bátorító és hálás visszajelzés alapján bizton állíthatom, hogy – végérvényesen a város színházává vált. Bár formailag produkciós színházként működik - ami azt jelenti, hogycsak munkajogilag nem rendelkezik társulattal, de önállóan állít színpadra darabokat. Társulatát a budaörsiek szerették, megállították az utcán, viszontláthatták a városi ünnepségeken és találkozhattak velük az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó előadásokon.

 

Infrastrukturális eredmények

A színház az elmúlt években fontos változásokon ment keresztül. Önkormányzati és pályázati pénzekből jelentős átalakításokat és felújításokat hajtottunk végre. A hátsó kertben és a színház mellett díszletraktárakat alakítottunk ki, hogy az előadások díszleteit méltó és használható módon tárolhassuk, megóvhassuk az időjárás viszontagságaitól.  

Az udvar és a parkoló között megnyitott kapu a Művelődési Házzal való békésebb egymásmellett-élés jegyében született, hiszen a díszletek szállításával nem kellett megzavarni a Művelődési Ház működését.

A színpad oldalán a díszletek mozgatására alkalmas ajtót nyitottunk. Ezzel lehetővé tettük, hogy nagyszínházi díszletek kerülhessenek a színpadra, hiszen a korábbi kis ajtó korlátozta a díszlettervezők kreativitását.

Felújítottuk a színpad deszkázatát, előszínpadot hoztunk létre és felújítottuk a portált, benne járásokat kialakítva. A színpad mélységének a megnövelése nagyobb teret biztosít a rendezői elképzeléseknek, a mélységi mozgások megteremtik a művészi hangsúlyozás lehetőségét.

Az új világítási híd kialakításával, a reflektorok cseréjével és bővítésével, valamint a hangtechnika korszerűsítésével korábban elképzelhetetlennek tűnő produkciók létrejöttét biztosítottuk; élőzenés színházi produkció és musical technikai feltételei korában nem voltak adottak.

A nézőtéren az emelkedő dobogórendszer pozitív hatásait talán nem kell külön kiemelni.

A Művelődési Házzal kötött kompromisszumok, közös gondolkodások eredményeképpen egy színészöltőzőt ki tudtunk alakítani az épületen belül, így méltóképpen tudtuk fogadni a fellépő művészeket.

Szintén a Művelődési Házzal való együttműködésünk eredménye az előtér és a büfé valamint a jegypénztár átalakítása. Egy-egy előadást követően gyakran klubszerű esték alakultak ki ebben a már-már kávéházi környezetben.

A kivilágított név is a színház homlokzatán a minőségi javulások közé sorolható.

 

suba2

 

Társadalmi szerepvállalás

Az infrastrukturális eredményeken kívül fontosnak tarjuk, hogy a pályázatunkba foglalt egyéb vállalásaink jelentős részét is sikerült teljesítenünk.

A Játékszín a város, sőt az akkor még kistérségként működő környezetünk talán legjelentősébb kulturális intézménye. E vezető szerepétől hajtva, de nem uralkodva a kistérség kulturális intézményein szervezte meg évről-évre a Budaörsi Kistérségi Fesztivált. A színház mindig arra törekedett, hogy minél több megjelenési lehetőséget biztosítson a kistérségi művészek számára, részt vett, de nem telepedett rá a fesztiválra.

Az idei évadban kezdtük meg ún. Kistérségi bérletek értékesítését. Az önkormányzatokkal tárgyalva alakítottuk ki a kínálatunkat és határoztuk meg a kedvezményes konstrukciót. A fogadtatás egyértleműen kedvező volt.

Mivel azt valljuk, hogy a színháznak és művészeinek a „falakon kívül” is szerepet kell vállalniuk a város kulturális életében több, a szigorúan vett színházi előadásokon túlmutató kezdeményezést valósítottunk meg.

Több iskolai szervezésben kialakított diákcsoportot láttunk vendégül beavató-színházi előadásainkon.

Két egymást követő évadban megszerveztük a Kiscsillag tehetségkutató versenyt. Az első évben kizárólag a város iskoláit szólítottuk meg, a megmérettetést az Illyés Gyula gimnáziumban tartottuk több mint 300 fellépő diákkal. Második évben a verseny kereteit kiterjesztettük a kistérségben több helyszínre, szintén nagy örömet okozva a diákoknak. A tervezés és szervezés során szorosan együttműködtünk iskoláink lelkes pedagógusaival.

Színművészeink rendszeres szereplői voltak a városi ünnepségeknek, rendezvényeknek. Kis jelenetekkel, szavalatokkal járulnak hozzá az ünnepi műsorokhoz. Színházunk technikai személyzete gyakran nyújtott segítséget azon megmozdulásokon is, ahol a színház művészi szerepet nem tölt be.

A testvérvárosi kapcsolatok ápolásában is tevékeny szerep jutott a színházra. Többször kaptunk meghívást Kisújfaluba vendégjátékra és láttuk vendégül az onnan érkezőket. Szintén tartottunk előadást Magyarkanizsán.

 

Kiemelt kategória

A színház jelenének és jövőjének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb eredménye, hogy a Budaörsi Játékszín az előadóművészeti törvény besorolása alapján kiemelt kategóriájú színház lett.

A kategóriába való bekerülés feltételeként a törvény számos kritérium együttes teljesülését írja elő. A szabályozás rendelkezik az egy évadban tartandó előadások számáról, a saját produkció és a befogadott előadások arányáról, az ősbemutatók, illetve általában a bemutatók számáról, a nézettségről, a magyar és külföldi szerzők szerepéről, a társulatról, a zenés és prózai darabok arányáról és a társadalmi szerepvállalásról. Ezek a feltételek egységesek az ország valamennyi színháza számára, függetlenül a város vagy a színház méretétől. 2012-ben  Budaörssel együtt 45 színház került be ebbe a besorolásba, ebből 15 budapesti.

Budaörs ma Magyarország legkisebb olyan települése, amely kiemelt kategóriás színházzal rendelkezik. A méretben a következő település kétszerese városunknak. A Játékszín az ország legkisebb színháza, amely teljesítette a követelményeket. És mindezt úgy tette, hogy társbérletben él a művelődési házzal,-a hét, a hónapok és az év napjai meg vannak osztva a két intézmény között fel-fele arányban-, így nem mindig a legalkalmasabb időpontban tarthatja meg előadásait. Ennek következtében a próbafolyamat is nehezebben szervezhető, nem csak a művészek időbeosztásához kell igazodni hanem az intézményéhez is.

E besorolás, és ennek évről évre történő megújítása elemi érdeke a színháznak. Ez alapján alanyi jogon jár állami támogatás, ami nélkül a színház életképtelen lenne. A 2012-es naptári év teljesítései alapján a színház jelenleg is a kiemelt kategóriába tartozik.

Az önkormányzati és állami támogatáson túl a színház működéséhez mindenképpen szükséges külső források bevonása. A művészetek szponzorációja az elmúlt években átalakult. A klasszikus szponzoráció aránya csökken, ellenben a társasági adóból leírható támogatás megjelenésével több külső forrás érkezett az előadóművészi ágazatba. A színház számára szinte létkérdés, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudja finanszírozását bővíteni. Az elmúlt években a maximális mértékű külső forrást sikerült bevonnunk ilyen támogatások kapcsán.

 

Nézettség

Végezetül engedjék meg, hogy eredményeinket néhány számmal alátámasszuk.

Az öt évad során 35 produkciót állítottunk színpadra. Ezeket a színdarabokat 605 este alkalmával játszottuk, mintegy 91 ezer néző előtt. Ez az öt évadra vonatkozóan 78,3%-os nézettséget jelent. Mivel a főváros közelsége kapcsán a budapesti színházakkal versengünk a nézők kegyeiért, így ezeket a számokat is érdemes a budapesti színházakkal összehasonlítani. Ismereteink szerint ennél magasabb látogatottsági mutatót csak az főként zenés darabokat játszó színházak, és 2-3 prózai színház produkált.

A székhelyi előadások mellett produkcióinkat utaztattuk az országban. Mintegy 100-110 alkalommal láthatták más településen élők a Budaörsi Játékszín előadásait.

Az öt évad során 189 vendégjátékot fogadtunk be, így téve teljessé a színházi műsort.

A Budaörsi Játékszín épületében az öt évad során mintegy 120’000 néző fordult meg. Mintha városunk valamennyi lakosa évente egy alkalommal a színház nézőjévé vált volna.

A 2013-as fél évben teljesítettük az elvárt előadásszám 58%-át úgy, hogy a költségek 52,8%-át használtuk fel és az intézményi bevételek 63,5%-át teljesítettük. Ezzel megteremtettük továbbá a társasági adó terhére gyűjthető szponzorációs keret 62%-át. Vagyis bevételeink összegszerűségében és pozitív hatásaiban is jelentősen meghaladták mind az arányosan teljesítendő részt, mind a költségeinket, míg azok kisebb részét kellett csak felhasználnunk.

Büszkén adjuk át a stafétát, és kívánunk Önöknek, Budaörsnek színházi élményekben gazdag évadokat!


Salamon Suba László, Magyar Attila

 

A leadfotóért és a belső fotóért köszönet a www.fortepan.hu - nak!