1988 tavaszán Keszler Pál az Operettszínház igazgatója révén ismerkedtem meg Gáspár Margittal. Izgatottan kopogtattam Bajza utcai lakása ajtaján, hisz Margitka igazi nagyasszony volt. Első férje Mario Boni olasz gróf, a második Szűcs László magyar dramaturg, szeretője volt Marinetti a futurizmus nagy alakja. Tagja volt az olasz fasiszta pártnak, majd belépett a Magyar Kommunista Pártba is. Hét évig vezette a Fővárosi Operettszínházat, melynek állandó vendége volt Rákosi, Farkas, Révai.

Margitka már megterített kisasztallal várt, rajta cigaretta, kávé, keksz, likőr, ásványvíz. Elég gyorsan sikerült meggyőznöm arról, hogy nem azért jöttem, hogy lerántsam a leplet a kommunisták színházi gaztetteiről, hanem azért, mert érdekelt a színház aranykora, és főleg ő maga. Kiváncsi voltam, ki az a nő, aki újja köré tudott csavarni grófokat, politikusokat, rendezőket, írókat. A titkot persze nem sikerült megtudnom. Hacsak azt nem, hogy Margit (így szerette, ha szólítottam) rendkívül művelt, fantasztikusan kiváncsi asszony volt, aki 83 évesen engem is gyorsan az ujja köré csavart.

Gm belső

Háromszor jártam a Bajza utcában azon a tavaszon, három óra hangfevétel készülhetett beszélgetéseinkből. Sokat mesélt magnón kívül is. "Ezt most csak magának." - mondta gyakran. Életem legnagyobb lustasága volt, hogy többet nem mentem el hozzá. Pedig Margit még sokat mesélhetett volna...

A beszélgetésekből készült interjú a Színház című folyóiratban jelent meg 1999. augusztusától-októberéig. Köszönet a Színház-nak, hogy hozzájárult archivumuk felhasználásához.

Az interjút a Színház-ban megjelent három részletben közöljük. Az első részhez kattints ide: Gáspár Margit Interjú I. rész.pdf

A Magyar Rádió 2001-ben hangjátékot készített Margit könyve és az interjú felhasználásával.

A leadfotót és a belső fotót a www. fortepan. hu bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!