Életem első munkahelye a Vörös Csillag Filmszínház volt, akkor, amikor a magyar filmek bemutatói ebben a moziban zajlottak. Azt, hogy a mozi hogyan működik, azt itt láttam először.

 

 

Jelenleg könyvvizsgálóként és igazságügyi szakértőként dolgozom.

Megbízott könyvvizsgálóként (is) „van szerencsém színházba járni”.

A színház a múltban mint állami intézmény a költségvetési támogatásból gazdálkodott. Ebben az időszakban nem a jegyeladásból származó bevételekből tartották fenn a színházakat, hanem a költségvetésből kapott pénzből gazdálkodhattak, tartalékot a következő évre átvinni nem volt értelme (!) a jogi szabályozásból eredően.

Jelenleg a színházak gazdasági élete is piaci keretek között zajlik.

A kultúra megköveteli, hogy költségvetési támogatást kapjon, hogy finanszírozza a jegyárakat, támogassa azt, hogy az állampolgár menjen színházba, hiszen a kulturális fejlődésére szükség is van.

Jelen pillanatban minden műsorra központilag a fenntartó meghatározza, hogy mennyi pénzt ad, s ezzel a színház vezetésének kell gazdálkodnia. (Bérek, épületek fenntartása, fűtés, világítás és színpadképek, jelmezek beszerzése.)

Nem tudnak úgy megfinanszírozni egy produkciót, mint amit a nyugat európai színházakról hallani. Itt a finanszírozásban nem csak a színészi munkabérekre gondolok, hanem a műszakiak és egyéb technikai segítségekre, illetve hogy a színpadképek felállításának költségeire fordítható összegek is zsugorodik.

Nyilvánvaló, hogy a színház a művészeti terveivel csak addig nyújtózkodhat, ameddig ez a bizonyos takaró ér. Át kell gondolniuk, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökből mit és hogyan tudnak finanszírozni. A színház vezetésének leleményessége ebben a helyzetben a talpon maradás záloga is.

A jelenlegi számvitel lehetőséget ad arra, hogy többféleképpen is figyeljük az anyagi lehetőségeket.

Habár a régi könyvelési forma - nevezzük rovat/tétel rendnek – még a fejekben benne van és időnként aszerint is gondolkodnak, hogy a bevétel és a kiadás egyenlege hogy áll.

Ma az előírások szerinti számviteli rend alapján történő könyvelésből megállapítható a vagyonfelhalmozás, a vagyonképzés (mérleg), megállapítható az eredményesség (eredménykimutatás), és a pénzáramlás. (cash-flow) .

Figyelni lehetne, hogy a színház fordulónapkori vizsgálatakor vagyonában, eredményességében és pénzügyi helyzetében hogyan alakul.

A számviteli törvény általánosságban fogalmaz. A színházat is vállalkozásnak tekinti, függetlenül attól, hogy kulturális célokat szolgáló tevékenységet folytat.

Maguknak kell kialakítani azokat a pontokat, amelyeken keresztül meg tudják állapítani, hogy a színház helyzete hogyan alakul.

A gazdasági vezetők és színigazgatók tisztában vannak azzal, hogy különböző vállalkozási formában lehet üzemeltetni egy színházat, intézményként is, társaságként is, alapítványként is, egyesületként is. Azonban a számvitel mindegyiknél ugyan az.

 

Mérleg, eredménykimutatás, csah-flow

A színházak jelen pillanatban (bármilyen vállalkozási formában vannak is) mérleget, eredménykimutatást készítenek. Ebből látni lehet, hogy milyen vagyonnal, követelés és kötelezettség állománnyal rendelkeznek, illetve, hogy milyen bevételeik és kiadásaik voltak. Milyen eredménnyel zárták a naptári évet.

Megjegyzem, hogy a színházi szezon (évad) és a naptári év fordulónapja jellemzően nem ugyanaz. Előbbi június 30., utóbbi december 31.!

Pénzügyi beszámoló

A beszámolónak formája, elkészítésének gyakorisága, szerkezete a számviteli törvényben és a kapcsolódó rendeletekben került meghatározásra.

A beszámoló részei a következők:

-Mérleg

-Eredeménykimutatás

-Pénzáram-kimutatás (Cash-flow!)

-Kiegészítő melléklet

Mérleg

A mérleg egy olyan kétoldalú kimutatás, ami egy meghatározott időpontra (mérleg fordulónapra) készítenek el. A mérleg bal oldala az eszköz oldal (aktívák) amelyek meghatározzák,hogy az adott „vállalkozás” milyen ingatlanokkal, gépekkel, készletekkel, követelésekkel és pénzeszközökkel rendelkezik a mérleg készítésének a napján.

A mérleg jobb oldalán, melyet forrás oldalnak, vagy passzíváknak nevezünk megtaláljuk azokat a tételeket, amelyekből az eszközök finanszírozásra kerültek: saját vagyon (tulajdonosok pénze) vagy idegen forrásból (hitelből, kölcsönből, egyéb más kötelezettségekből - meg nem fizetett adó - ) áll.

Gyakorlatilag a mérlegből látható, hogy a „vállalkozásnak” milye van (eszközök) és milyen forrásból származik. Vagyis, hogy a meglévő eszközökből ténylegesen mennyi a „vállalkozásé” (saját forrás-idegen forrás).

Eredménykimutatás

Az eredménykimutatás azt a célt szolgálja, hogy két mérlegkészítés közötti időpontban bemutassa a „vállalkozás” pénzügyi helyzetének alakulását.

Az eredmény vagyonváltozást jelent.

Ha az eredmény pozitív, akkor a „vállalkozás” vagyona növekedett, ha az eredmény negatív, akkor csökkent.

Ez a vagyonváltozás, ez a végeredmény nagyon fontos szám, tekintettel arra, hogy nem csak az eredménykimutatásban lehet megtalálni az úgynevezett mérleg szerinti eredményt, hanem -nevéből eredően – ugyan ez a szám benne van a mérlegben is. Tehát az eredménykimutatás nem más,mint a mérleg szerinti eredmény levezetése.

Az eredménykimutatás egy időintervallum forgalmi adatainak összegzése. Az árbevételek, bevételek, költségek összevetése. Ezek eredményeként kapjuk meg az üzemi eredményt, a pénzügyi eredményt és a „vállalkozás” eredményét, melyet csökkentünk a vállalkozás jövedelme után fizetett adókkal.

Megjegyzem, hogy előfordul a jelenlegi szabályozás mellett az, hogy veszteséges vállalkozás társasági adó fizetésére kötelezett.

Ezt követően az eredménykimutatásban megállapítjuk, az osztalék kifizetését és ami ezek után marad, az a mérleg szerinti eredmény, mely eredmény adatnak a mérlegben szereplő adattal kötelezően egyeznie kell.

A közhasznúnak minősített „vállalkozás” osztalékot nem fizethet!

Pénzáram-kimutatás (Cash-flow!)

Az eredménykimutatásnak nem feltétele, hogy az árbevétel ellenértéke megfizetésre kerüljön, illetve a költségek elszámolása sem függ attól, hogy azt kifizettük-e vagy sem. Tehát az eredménykimutatásból nem tudjuk megállapítani, hogy az elmúlt időszakban mennyi pénz bevételünk és mennyi pénz kiadásunk volt, pedig ezzel is tisztában kell lennie egy „vállalkozás” üzletmenetében.

Egy hitelfelvétel esetén a pénzintézeteket az érdekli, hogy kitermelünk-e annyi szabad pénzeszközt, amiből az adott hitelt és annak kamatait törleszteni tudjuk. Ha ezt nem tudjuk bebizonyítani, akkor a hitelfelvételi lehetőségeink beszűkülnek.

A pénzáram-kimutatás a két mérlegkészítés időpontja között mutatja meg a „vállalkozás” pénzbevételeit és pénzkiadásait. Elkészítéséhez két mérlegre és a kapcsolódó eredménykimutatásra van szükségünk.

A pénzáram kimutatás annak levezetése, hogy az eredményből ( vagyon-változásból) hogyan jutunk el a pénzeszközök változásáig. Ehhez szükséges látni az eredménykimutatás tételeit és a mérlegtételek változását.

A pénzáram kimutatás sémáját a számviteli törvény tételesen tartalmazza. Ennek megfelelően kell megállapítani, hogy az alaptevékenység, a pénzügyi tevékenység, illetve az egyéb „vállalkozási” tevékenységi során előforduló ügyletek milyen hatással vannak a készpénzmozgásra.

Egyes „vállalkozások” a cash-flow kimutatást olyan szinten alkalmazzák, hogy pl. a vállalkozás vezetője napi szinten elemzi ezeket a változásokat. Az adatok alapján tudja, hogy van-e a rendszerben szabad pénzeszköz, hány napig szabad a pénzeszköz, ennek alapján van-e lehetőség pénzintézeti lekötésre. Vagy pénz szűke esetében a kötelezettségek teljesítésének érdekében a hiányzó pénzeszközök megszerzése érdekében intézkedhet.

Kiegészítő melléklet

A pénzügyi beszámoló negyedik fontos része a kiegészítő melléklet, illetve a számviteli törvény az üzleti jelentést is megemlíti,mely nem konkrét része a pénzügyi beszámolónak.

A kiegészítő melléklet kötelező tartalmi elemeit a törvény tartalmazza. Legfontosabb része a „vállalkozás” bemutatása, tevékenységi köre és számviteli politikájának ismertetése. Tartalmazza még - többek közt - a mérleg és eredménykimutatás főbb számainak részletes ismertetését, a tárgyi eszköz állomány bruttó és nettó érték, illetve értékcsökkenés változásának a bemutatását. Itt ki kell térni a terv szerinti vagy a terven felüli értékcsökkenés használatára, illetve a terven felüli értékcsökkenés eredményre gyakorolt hatásának bemutatására, valamint a követelések és kötelezettségek állományának részletes bemutatására. A harmadik részben fontos elem, hogy a vezető tisztségviselőknek juttatott fizetések és egyéb juttatások összegét be kell mutatni. Ennek része pl. a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló díjazásának ismertetése.

Az üzleti jelentés a pénzügyi beszámolónak nem része, de sokan kibocsátanak üzleti jelentést is a pénzügyi beszámoló előtt, de az abban foglaltak nem garantálhatók. Mert bár a számszaki egyezőség a pénzügyi beszámolóval fenn áll, annak úgynevezett PR csoportosítása és bemutatása már a cégvezetés feladata, ez által egy jól előkészített üzleti jelentés pl. tőzsdei árfelhajtással járhat, majd a pénzügyi beszámoló bemutatása után kiderül, hogy a társaság csődben van.

A pénzügyi beszámolót összevetve az üzleti jelentéssel, megállapítható, hogy tulajdonképpen az üzleti jelentésben is benne vannak a negatív adatok, de ott nagyon szépen körítve, és túl apró betűkkel. Tehát az üzleti jelentést csak a pénzügyi beszámolóval együtt célszerű elemezni.

A pénzügyi beszámolóhoz kell a számviteli rendszerünket kialakítani.

Például számítógépet, bútort vásárolunk, mint tárgyi eszközt. Naptári dátumra állapítom meg az avulást. Azonban egy színpadi eszköz (díszlet stb.) használati idejét előadásszámra határozom meg, tekintettel arra, hogy egy éven túl szolgálja az eszköz a színház érdekeit, ebből eredően a számviteli törvény alapján tárgyi eszközként aktiválandóak és vizsgálni kell, hogyan veszem figyelembe.

A számvitel jó kialakítása lehetővé teszi, hogy előadások bevétel-kiadás egyenlegét bemutassa. Ugyanúgy a bemutatott darabok halmozott bevétel-kiadásának figyelése is fontos feladat (megtérülés ideje, hasznot hoz, vagy veszteséget termel).

Ezért a „színpad” mellett és mögött egy jó pénzügyi-számviteli munkatársi gárda elengedhetetlen.


Derzsi György

okleveles könyvvizsgáló