Akinek sikerült! Bognár Gabi a mûvészi karrier helyett inkább a gazdasági feladatokat válaszotta. Színházi és személyes sikerei bizonyítják, döntése egy valódi karriertörténet kezdete volt. Csak gratulálhatunk neki és a Budapesti Operett Színháznak! 

2001. november óta dolgozom a Budapesti Operettszínház gazdasági igazgatójaként.

Elmondhatom, hogy ezzel régi nagy álmom valósult meg, hiszen a zene világa gyermekkorom óta vonzott.

Tizenhat évesen, mikor megnyertem a salgótarjáni Országos Táncdalfesztivál harmadik díját, meghívott a zsűri elnöke a budapesti Metro Klubba. Elindulhattam volna az énekesi pályán, de abban az időben inkább a biztos megélhetést választottam.

Vidékről Budapestre jöttem tanulni, de mellette munkát is vállaltam. Első munkahelyem a Fővárosi Művelődési Ház volt. Gazdasági ügyintézőből néhány év elteltével gazdasági vezető helyettes lettem.

Kislányom születését követően a régi igazgatóm hívott a Budai Ifjúsági Parkba gazdasági vezetőnek. Örömmel fogadtam el, mert  szeretem az új kihívásokat, és ezáltal már a munkám során is lehetőségem lett közelebb kerülni a zenéhez.

Az Ifjúsági Parkból Köllő Miklós Dominó Pantomim Együtteséhez szegődtem. Neki köszönhetem, hogy megismerhettem a színház atmoszféráját. Ezt követően a Petőfi Csarnokba, később a Szabadtér Színházba, majd a Trafó Kortárs Művészetek Házába hívtak gazdasági igazgatónak. Mindhárom helyen az igazgatóimmal együtt álmodtuk meg a jövőt, azt, hogy maradandó művészi élményeket nyújtsunk a gazdaságosság figyelembe vételével.

A legnagyobb kihívást a Budapesti Operettszínház gazdasági igazgatói feladata adta. A felújított színház 2001. őszén nyitott meg új külső- és belső arculattal. Már az első évben lehetőségem volt Kerényi Miklós Gábor igazgató műhelymunkáját megismerni, élvezni a sok tehetséges művész által létrehozott produkciók varázsát, melyek mind a mai napig magukkal ragadják a közönséget is.

Eleinte nehéz volt megszoknom a hatalmas színházat, az óriási létszámú társulatot. Időt nem kímélve dolgoztam, de mivel hiszem, hogy a zene és a számok világa összetartozik, ez segített át sokszor a nehéz napokon. Megszerettem ezt az óriás színházat, sok-sok sikerélményem volt, és amikor egy-egy bemutató előtt izgulok a társulatért - hiszem,  hogy ez ilyenkor természetes -, mindig könnyek szöknek a szemembe és azt gondolom: Igen, a látvány megérte az anyagi ráfordítást és a  fáradságot!

Fantasztikus, hogy ilyen zseni igazgatóm van, aki kis túlzással szinte utolérhetetlen. Sikert sikerre halmoz, elismert rendező Európában. Sokat tanultam tőle, és büszke vagyok rá. Tévedés ne essék, nem azért dicsérem, hogy fizetésemelést kapjak, hanem mert tisztelem, becsülöm.

Végezetül azt gondolom, hogy nem mindig tudjuk megvalósítani álmunkat. Nekem sikerült!!!