Egy konzorcionális alapon működő társulat Debrecenben az elsõ világháború éveiben.
Rovatunk egy korábbi cikkében már utaltunk rá, hogy a háborús évekre való tekintettel a Debreceni Városi Tanács 1914 szeptemberében Mezei Béla igazgatót a háború időtartama alatt a szerződésszerű előadások kötelezettsége alól felmenti, s vezetése alatt a színészegyesület által kibocsátott szabályzat szerint szervezendő konzorcionális alapon álló társulatnak engedélyt ad előadások tartására. Mezei társulata három évadban működött így.
Ez a forma a színtársulat tagjainak megegyezése a jövedelem bizonyos kulcs szerinti felosztására. Általában a társulatok szerveződésének korai szakaszában, illetve tőkeszegény időszakban alkalmazták.
A konzorciumos alapon működő társulatnál a heti kasszából levonták a dologi kiadásokat és az igazgatótól bérelt felszerelések használati díját. Az így maradt összeg lett az osztalék (proporció) alapja. A közösségen belüli rangjuknak, „eladhatóságuknak” megfelelően a társulat 8-9 fizetési csoportba került. Az így meghatározott pontszám állandó értékű volt.. Az alap nagyságától függően az osztalék változott.
Egy példa: 1917. január első hetében a heti bevételből 5 koronás osztalék jutott.
Tehát egy hétre:
Színész neve | egység | korona |
Horváth Kálmán | 50 | 250 |
Horváth Nusi | 40 | 200 |
Görög Olga | 40 | 200 |
Gáthy Kálmán | 36 | 180 |
Retteghy Margit | 30 | 150 |
Kassai Károly | 24 | 120 |
Várnai László | 24 | 120 |
Thúróczy Gyula | 24 | 120 |
Fenyő Ilona | 20 | 100 |
Borosnyai Kató | 20 | 100 |
Sárközy Blanka | 17 | 85 |
Arday a kórusból | 12 | 60 |
Bihari Ákos mint vendég, 1oo korona honoráriumot kapott esténként.