Színházi Pénzügyek a Múltból

Egy konzorcionális alapon működő társulat Debrecenben az elsõ világháború éveiben.

Rovatunk egy korábbi cikkében már utaltunk rá, hogy a háborús évekre való tekintettel a Debreceni Városi Tanács 1914 szeptemberében Mezei Béla igazgatót a háború időtartama alatt a szerződésszerű előadások kötelezettsége alól felmenti, s vezetése alatt a színészegyesület által kibocsátott szabályzat szerint szervezendő konzorcionális alapon álló társulatnak engedélyt ad előadások tartására. Mezei társulata három évadban működött így.

Ez a forma a színtársulat tagjainak megegyezése a jövedelem bizonyos kulcs szerinti felosztására. Általában a társulatok szerveződésének korai szakaszában, illetve tőkeszegény időszakban alkalmazták.

A konzorciumos alapon működő társulatnál a heti kasszából levonták a dologi kiadásokat és az igazgatótól bérelt felszerelések használati díját. Az így maradt összeg lett az osztalék (proporció)  alapja. A közösségen  belüli rangjuknak, „eladhatóságuknak” megfelelően a társulat  8-9 fizetési csoportba került. Az így meghatározott  pontszám állandó értékű volt..  Az alap nagyságától függően az osztalék változott.

Egy példa: 1917. január első hetében a heti bevételből 5 koronás osztalék jutott.

Tehát egy hétre:

 Színész neveegység korona 
 Horváth Kálmán 50    250
 Horváth Nusi 40    200
 Görög Olga 40    200
 Gáthy Kálmán 36    180
 Retteghy Margit 30    150
 Kassai Károly 24    120
 Várnai László 24    120
 Thúróczy Gyula 24    120
 Fenyő Ilona 20    100
 Borosnyai Kató 20    100
 Sárközy Blanka 17      85
 Arday a kórusból 12      60

Bihari Ákos mint vendég, 1oo korona honoráriumot kapott esténként.

AJÁNLJUK