A Csokonai Színház pénzügyei

A Debreceni Színház elmúlt hetei a pénzrõl szóltak. Tanulmányunkban amellett, hogy az érdeklõdõk kiváncsiságát is kielégítjük, igyekszünk segítséget nyújtani az önkormányzat pénzügyi biztosának is.

   Az itt közölt adatok egy részét Pányoki László Színház- és Filmművészeti Egyetemre írott szakdolgozatából emeltük ki. Az adatok eredetije

   Heltai Jenő: DEBRECZEN SZÍNÉSZETE – BESZÁMOLÓ AZ  1917-1918. ÉVRŐL (Hoffmann és Kronovitz Könyvnyomdája, Debrecen 1918) című munkájában található.

   Heltai Jenő – nem azonos a neves költő, író, drámaíró és műfordítóval, aki egy ideig a Vígszínház igazgatója is volt –  1896-ban lépett a színi pályára. 1916-ban, 39 éves korában került Debrecenbe. Mezei Béla – ki 1917 őszéig konzorcionális alapon engedélyt  kapott színházi előadások tartására – még 1916-ban „művezetői” és igazgatói megbízást ad neki.
1917-től 192o-ig bérli a Csokonai Színházat, miközben 1917-ben magánvállalkozásként megnyitja a város második színházát, a debreceni Vígszínházat. Az itt közölt adatok, csak a Csokonai Színházra vonatkoznak. (Pányoki László)

   Heltai Jenő: „a színház nem egyéb, mint üzlet… ez így nem igaz és ne is legyen igaz. Ceruzával a kezemben és a pénztárkönyveimbe tekintve kell az igazgatói székemben ülni. Irodámban találkoznia kell a művésznek az üzletemberrel és ma már bizony üzletembernek is kell lennem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzletember legyőzi a művészt és rabszolgájává teszi. Hanem megfordítva, a művészember segítségül hívja az üzletembert s ennek tudásával teremti meg azt az anyagi eredményt, amellyel a színház fenntartható s az igazgató anyagilag független, tehát minden befolyástól ment művészi vezetést gyakorolhasson.”

NÉHÁNY FONTOS ADAT A SZÍNHÁZ 1917/1918-AS ÉVADJÁRÓL