Az ügy egy levéllel vette kezdetét:
dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes Sugár Imrének  a Somogy megyei Tanács Elnökének írt levelében szükségesnek tarja a PM revíziós vizsgálat alapján a gazdasági igazgató "kártérítési és fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezését."

A CET (Közép Európai Idő) 1998. évi decemberi számában jelent meg lapunk főszerkesztőjének cikke, amelynek témája: Milyen legyen Magyarország a XXI. század elején? Örömmel tett eleget a felkérésnek, hisz a szerkesztőbizottságnak olyan tagjai voltak, mint Faludy György, Kányádi Sándor, Jókai Anna, Matolcsy György, Beke Kata, Székely Magda és mások.

Nem túlzás feltételezni, hogy a Színházi Élet című népszerű hetilapot mindenki ismeri. Majdnem ilyen bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Színház és élet művészeti magazinról nagyon kevesen hallottak. Ez a cím éppen a kiválasztott cikk fölött olvasható először, mivel Falk Richárd és Lenkei Zsigmond a lapot 1903. november 15-én még  "A Színház" néven indították.

Folytatódik a nagysikerű Egyperces sorozat. A gazdasági igazgató a Kaposvári Csíky Gergely, az Operett Színház és az Objektív Filmstúdió után közel egytucat évet töltött az Operaházban. Ezekről az izgalmas és felejthetetlen évekről szólnak az újabb történetek.

Arról pedig, hogy nemcsak megjöttek, de ott is voltak a színészek, adjon ízelítőt egy elfeledett szerző, Vándor Kálmán elfeledett kisregénye, amelynek a címe, Megjöttek a színészek. A kötetet a Phanteon kiadó jelentette meg 1943-ban. Vándor Kálmán a húszas-harmincas években az Újság munkatársa, irodalmi mellékletének szerkesztője és színházi kritikusa volt.

A színház és a társadalom mindenkori kapcsolatáról is sok érdekeset elmondanak ezek a történetek. A kissé elhanyagolt témaként kezelt vidéki színjátszást illetően a „megjöttek a színészek” szófordulat árulkodóan beszél erről a vonatkozásról. A huszadik század első két évtizedéről, a Monarchia „végnapjairól” ennek jegyében lészen szó a továbbiakban. 

Szabó István - a szerkesztőség és a nagyközönség nagy örömére - folytatja nagysikerű sorozatát, amelyben a régmúlt színházi világában játszódó regényeket mutat be. Nagy-nagy köszönet érte, hiszen e regények érzékletes és élvezetes képet festenek az elmúlt színházi életekről, ráadásul információban is gazdag szövegek. Jó szórakozást!

Réti Lipót Pál, akit csak Réti L. Pálként tisztelt a színházi szakma, "Színészvásár" címmel adott ki könyvet 1942-ben. A "Hatvan év emlékei" alcímmel megjelent kötet előszavát Herczeg Ferenc írta, és nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Réti Pál, mint az Első Magyar Színházi Ügynökség vezetője "érdekes dolgok tudója". (Szabó István legújabb válogatása)