A kulturális marketing eszközei
A gyakorlatban is a kultúra menedzselésével foglalkozó szerző a kulturális marketing egy újabb, rendkívül izgalmas megközelítését mutatja be tanulmányában. Egy Nagyvárad melletti falu Bors alkotótábora ad alkalmat arra, hogy elmerüljünk a kulturális marketing gyönyörűségeiben:)
A vidéki színházak marketing és pr-tevékenysége
Az Edutus Főiskolán - köszönhetően dr. Kandikó tanításainak - egyre több és egyre kiválóbb szakdolgozat születik a kulturális marketing szakterületén. Budai Gábor szakdolgozata az elmélet mellett a győri és a tatabányai színházak gyakorlatát mutatja be igazi színházi érzékenységgel.
Szegedi Emma színésznő
Szabó Pista Gyűjteményéből ezúttal Moly Tamás "Szegedi Emma színésznő" című regényéből olvashatunk részleteket Pista kommentárjával. Ami különösen érdekes az, hogy az elmúlt száz évben alig változott a színházi élet! Kivéve persze a direktor buktatást!
Színházi fizetés, mint a karrier mutatója: Szentgyörgyi István jövedelmei
A színigazdaság újabb megtisztelő lehetőséget kapott: közölhetjük Bartha Katalin Ágnes, a tudományok doktora, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete társult oktatójának nagyszerű tanulmányát.
Költségvetési Szerződés
1996-ban dr. Baán László fővárosi színházi biztos egy tanulmányt rendelt meg dr. Venczel Sándortól a MÁO gazdasági igazgatójától. A mű többek között tartalmazza a Költségvetési Szerződés-re vonatkozó javaslatot. Szerkesztőségünknek sikerült megszerezni a főváros és színházai közti viszonyt rögzítő Szerződés-tervezetet.
Az Operaház Gazdálkodási Alapelvei
Dr. Venczel Sándor - Petrovits Emil hívására - 1990. január 1-én kezdte meg tevékenységét az Operaházban. Petrovits kérésére kezdte el megfogalmazni, és Ütő Endre igazgatása alatt fejezte be az Operaház Gazdálkodásának Alapelveit. Az alapelvek egy része a 90-es években megvalósult, nagy része azonban még teljesítésre vár.
Kísérleti gazdálkodás
1986-ban a Fővárosi Operett Színház igazgatója Keszler Pál, főrendezője Horváth Zoltán, főzeneigazgatója Maklári László és gazdasági igazgatója dr. Venczel Sándor elhatározták, hogy engedve a kor kihívásainak valódi piacot teremtenek ott, ahol addig az állami tervgazdaság működött.
Válságkezelés a színházakban
A válságkezelés sajnos egyre fontosabb ága lett a mai magyar színigazdaságnak. A fõvárosi önkormányzat legutóbbi döntésével 216 millió forinttal csökkent a fõváros tulajdonában lévõ színházak közösségi támogatása. Miután a feladatok nem csökkentek, így a színházak vezetõinek - évad közben lévén -, lényegében válságkezelési módszerekhez kellett folyamodniuk.
