Színházi fizetés, mint a karrier mutatója: Szentgyörgyi István jövedelmei
A színigazdaság újabb megtisztelő lehetőséget kapott: közölhetjük Bartha Katalin Ágnes, a tudományok doktora, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete társult oktatójának nagyszerű tanulmányát.
Költségvetési Szerződés
1996-ban dr. Baán László fővárosi színházi biztos egy tanulmányt rendelt meg dr. Venczel Sándortól a MÁO gazdasági igazgatójától. A mű többek között tartalmazza a Költségvetési Szerződés-re vonatkozó javaslatot. Szerkesztőségünknek sikerült megszerezni a főváros és színházai közti viszonyt rögzítő Szerződés-tervezetet.
Az Operaház Gazdálkodási Alapelvei
Dr. Venczel Sándor - Petrovits Emil hívására - 1990. január 1-én kezdte meg tevékenységét az Operaházban. Petrovits kérésére kezdte el megfogalmazni, és Ütő Endre igazgatása alatt fejezte be az Operaház Gazdálkodásának Alapelveit. Az alapelvek egy része a 90-es években megvalósult, nagy része azonban még teljesítésre vár.
Kísérleti gazdálkodás
1986-ban a Fővárosi Operett Színház igazgatója Keszler Pál, főrendezője Horváth Zoltán, főzeneigazgatója Maklári László és gazdasági igazgatója dr. Venczel Sándor elhatározták, hogy engedve a kor kihívásainak valódi piacot teremtenek ott, ahol addig az állami tervgazdaság működött.
Válságkezelés a színházakban
A válságkezelés sajnos egyre fontosabb ága lett a mai magyar színigazdaságnak. A fõvárosi önkormányzat legutóbbi döntésével 216 millió forinttal csökkent a fõváros tulajdonában lévõ színházak közösségi támogatása. Miután a feladatok nem csökkentek, így a színházak vezetõinek - évad közben lévén -, lényegében válságkezelési módszerekhez kellett folyamodniuk.
