Méhes Lacinak köszönhető az ötlet. Egy színházigazgatói megbeszélésre készülve jutott eszébe a gondolat: hiába mondunk számokat a színházak támogatásáról, ezek a milliárdok alig jelentenek valamit. Az abszolút számok helyett használjunk inkább viszonyszámokat. Azt nézzük meg, hogyha az országot egy családnak vesszük, akkor mennyibe kerül ennek a családnak a színház.

Dr. Gyenge Balázs Ph. D. a Szent István Egyetem Társadalomtudományi Kara, Marketing Intézete egyetemi adjunktusa már régóta a színház szerelmese. Kitűnő tanulmányában egyértelművé tesz számunkra, hogy korunkban a színházi marketing már ugyanolyan fontos szakterülete világunknak, mint a tervezés, a szervezés vagy a technika. Minden színházi vezetőnek ajánlott sőt kötelező olvasmány:)

Jánossy Dániel, az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének tudományos munkatársa tisztelt meg bennünket azzal, hogy színházról, kultúráról szóló tanulmányát a szinigazdasag.hu olvasói ismerhetik meg először. Nem vagyunk híresek arról, hogy állami szervezetek vagy munkatársaik munkáját dícsérjük, ám most bőven kivételt tehetünk: Jánossy tanulmánya valódi nóvumokkal szolgálhat még a témában jártas szakemberek számára is.

Az előadó-művészeti törvény első igazi próbája a 2010-es költségvetési törvény lesz. Első alkalommal határozzák meg a törvény szerint az előadó-művészeti szervezetek fenntartóit megillető állami támogatást.

Tények 2005. címmel jelent meg a Színházban dr. Venczelnek az a tanulmánya amely először hasonlította össze a fővárosi színházak gazdálkodását. Most a 2008. évi adatokkal ismerkedhetünk meg.

Amennyiben a színigazdaság jelenlegi válságából kivezető utakat szeretnénk kijelölni, úgy a színházi stratégia (hosszú távú színházművészeti koncepció), a magas színvonalú tervezés, a hatékony érdekeltségi rendszer, a korszerű vezetési stílus, ...

A francia Robert Lacombe – aki néhány éve a budapesti Francia Intézet igazgatóhelyettese volt – 2004-ben izgalmas könyvet adott ki az előadóművészetek európai támogatási politikájáról. A könyv első része elmélyült összehasonlító tanulmányt tartalmaz az Európai Unió országainak kultúrpolitikájáról, kultúrafinanszírozási módszereiről, támogatási formáiról, az előadóművészetek szerkezeti felépítéséről.

A rendszerváltás nagymértékű, sokszor drámai átalakulási folyamatot indított el a volt szocialista országok színházi életében. Alapjaiban megváltozott a színházak státusza, mivel a színházak egyáltalán nem, vagy csak csökkent mértékben kaptak állami támogatást. A jogi háttér is megváltozott, új törvények szabályozták a színházi életet.