A tervezés a színigazdaság egyik legjelentősebb mozzanata. A költségvetési színházak jogszabályok alapján, meghatározott űrlapok kitöltésével tesznek eleget tervezési kötelezettségüknek. A gazdasági társasági formában dolgozó közösségi színházak üzleti tervet készítenek. (dr. Venczel legújabb tanulmánya)

A színházak nagy része ugyanakkor több olyan pályázaton vesz részt, amelyek előírják az üzleti terv projekt formátumban történő elkészítését. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gazdasági társasági formában dolgozó színházak hitelt is felvehetnek, ehhez pedig a bankok akár több éves üzleti tervet is szoktak kérni.

Itt az idő tehát, hogy a szakirodalom segítségével és közel egy évtizedes színházi nonprofit kft. tapasztalat alapján bemutassuk a színházi üzleti terv készítésének menetét.

Először huszonegy (21) pontban soroljuk fel azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket tanácsos figyelembe venni az üzleti terv elkészítésekor:

Nemzeti Színház nézőtere

Blaha Lujza tér, a Nemzeti Színház nézőtere

1. Ne legyen öntelt és nagyképű. Az egyszerűség, szerénység és keresetlenség meghálálja magát.

2. Csak annyi fotót helyezzünk el, amennyit a tartalom megkíván. Aki az üzleti tervet olvassa, nem képeskönyvre vágyik.

3. Csak akkor legyen színes a fotó, ha feltétlenül szükséges: pl. díszlet- vagy jelmeztervek megmutatása esetén.

4. Ahol a szöveget helyettesíteni vagy illusztrálni lehet, ott bátran használjunk grafikonokat, táblázatokat és ábrákat.

5. Legfeljebb két betűtípust használjunk.

6. A betűvastagítást, döntést és aláhúzást csak nagyon megfontoltan használjuk.

7. A törzsszöveg 11 vagy 12 pontos betűből legyen.

8. A margó 2,5-3 cm legyen.

9. A négy borítóoldalon kívül minden oldalt számozzunk meg.

10. A/4-es formátumot használjunk, csak akkor használjunk ennél kisebb vagy nagyobb formátumot, ha a tartalom így kívánja, vagy ha nagyon biztosak vagyunk magunkban.

11. A belső lapok 80-100, az elő- és a hátlap 240 grammos legyen.

12. A sortávolság 1-1,5 sor legyen.

13. A lapok összefogására elegendő az egyszerű spirálozás.

14. A lap egyik oldalára írjunk, a másik oldalt hagyjuk meg az olvasónak jegyzetelésre.

15. Közérthető legyen, hiszen nem biztos, hogy minden olvasója ért a színházi szakzsargonhoz.

16. Ne legyen hosszú, legyen érdekes, gondoljunk arra, hány ilyen üzleti tervet kell a címzettnek elolvasnia és értékelnie.

17. Ne legyünk formabontóak és polgárpukkasztóak! Egy konzervatív üzleti terv általában több megértésre számíthat.

18. Az idézeteket lehetőleg mellőzzük, az olvasó nem mások gondolataira, hanem a mi ötleteinkre kíváncsi.

19. Legyünk őszinték, ne hallgassunk el semmit, még korábbi nagy kudarcainkat sem.

20.Ne feledjük, az üzleti terv a jövőről szól elsősorban, így a múlttal csak röviden foglalkozzunk.

21. A nyomtatott üzleti tervhez csatoljuk annak digitális változatát. (A képleteket ne töröljük ki, ne a partnernek kelljen kitalálni, hogy melyik szám honnan származik.)

Az üzleti terv a címlapból, a vezetői összefoglalóból, 9 fejezetből, és a mellékletekből áll. A továbbiakban ezt a 12 egységet tekintjük át.

A teljes tanulmány letölthető innen: Üzleti_terv_a_színházban.pdf

Első megjelenés: Színpad 2015.

Külön köszönet a www.fortepan.hu - nak a fotókért!