„Csak kétféleképpen élheted az életed.

Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat vagy pedig abban,

hogy a világon minden varázslat! „

Közgazdasági szakközépiskolásként elborzadva gondoltam arra, hogy én is egy gyár toronyépületének x-edik emeletén kávé és papírszagú irodában fogok unalmas és senkit sem érdeklő termelékenységi mutatókat számolgatni. Szerencsésnek tekintem magamat, hogy a számviteli szakmának e területe messzire elkerült.

Pályafutásomat a BM Központi Kórházában kezdtem, ahonnan rövid időn belül a Trafóhoz kerültem. Igazi mély víz volt, de sokat segített abban, hogy egy költségvetési intézmény számviteli feladatait teljes egészében átlássam. Ideérkezésemkor éppen fenntartói ellenőrzés zajlott, ezért nagyon gyorsan kellett feltalálnom magamat. A Trafó segítségével végeztem el a mérlegképes iskolámat, vállalkozási szakon, hiszen a változás szele már érezhető volt. Ennek köszönhettem, hogy a közhasznú társaságnál szintén nagy segítsége lehettem az új gazdasági vezetőnek, aki e területet nem ismerte, de a feladat végrehajtásához az ő sok éves szakmai tapasztalata is elengedhetetlen volt. Tudásvágyam tovább hajtott, így kötöttem ki az Általános Vállalkozási Főiskola nonprofit közgazdász szakán. A recept ismerős lehet, mire végeztem, a Trafó is átalakult nonprofit társasággá. A gazdasági igazgató nyugdíjba vonulása után, Szabó Gyuri számára nem is volt kétséges, hogy kivel folytatja a szakmai munkát.

A belső változások tették lehetővé azt, hogy az elmúlt 12 év nem fulladt unalomba, a munka által mindig megújult a légkörrel együtt személyem is.

A biztos családi hátteret a Szentendrei-sziget, kicsi falujában található házikó jelenti, ahol egy szem leányom, - aki szeptembertől a Szentendrei Református Gimnázium növendéke lesz - és vendéglátós férjem vár haza. Szabadidőnkben nagy kerékpáros túrákat teszünk a szigeten, melyet vízitúrákkal egészítünk ki, alkalomadtán.

Szerencsés embernek érzem magam, hiszen olyan tapasztalt, elismert szakemberek tanítottak a szakmára, mint Bognár Gabi és Kovács Kati. Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem csak tanítóim lettek, hanem a mai napig jó barátaim is!

Vannak emberek, akik jókor vannak, jó helyen!

Úgy érzem, hogy ez a mondás rám is teljes mértékben igaz, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy Szenteste születtem.