A színigazdaság olvasóinak nagy örömére Szabó Pista újra válogat színházi kincseket tartamazó gyűjteményéből. Ez alkalommal a 33 évesen légitámadás áldozatául esett Hertelendy István író 1942-ben megjelent regényéből szemelget.

Réti Lipót Pál, akit csak Réti L. Pálként tisztelt a színházi szakma, "Színészvásár" címmel adott ki könyvet 1942-ben. A "Hatvan év emlékei" alcímmel megjelent kötet előszavát Herczeg Ferenc írta, és nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Réti Pál, mint az Első Magyar Színházi Ügynökség vezetője "érdekes dolgok tudója". (Szabó István legújabb válogatása)

Szabó István - a szerkesztőség és a nagyközönség nagy örömére - folytatja nagysikerű sorozatát, amelyben a régmúlt színházi világában játszódó regényeket mutat be. Nagy-nagy köszönet érte, hiszen e regények érzékletes és élvezetes képet festenek az elmúlt színházi életekről, ráadásul információban is gazdag szövegek. Jó szórakozást!

Harsányi Zsolt harmincegy éves volt, amikor ez az alcíme szerint "tréfás színházi regény" 1918-ban megjelent. Ekkor ő már nyolc éve élt különös szimbiózisban a budapesti színházi élettel, újságírással és színházi lap szerkesztésével, operettlibrettók, kuplék, sanzonok írásával nap mint nap jelen volt a színpadok világában.

Szabó Pista Gyűjteményéből ezúttal Moly Tamás  "Szegedi Emma színésznő" című regényéből olvashatunk részleteket Pista kommentárjával. Ami különösen érdekes az, hogy az elmúlt száz évben alig változott a színházi élet! Kivéve persze a direktor buktatást!

Szabó Pista folytatja színházi magánkönyvtára bemutatását. Harmath Imre Lali című könyvéből vett részletekkel mutatja be a múlt század huszas-harmincas éveinek színházi világát: megismerkedünk Mancival, Kezes Klára színésznővel, Takács rendező úrral, Bimbó Endre bonvivánnal, Zeke Ede komikussal és másokkal. Igazán élvezetes olvasmány:)

Szabó Pista a színházi élet nagy "öregje" már régóta hódol szenvedélyének, a színházi témájú irodalmi művek gyűjtésének. Gyűjteménye legszebb darabjait mutatjuk be a továbbiakban. Elsőként a Vígszínház gazdasági igazgatójáról szóló írást a Színházi életből.

Kritikusokat, színházigazgatókat és jogászokat kért fel 1930-ban a Nyugat, fejtsék ki véleményüket: a magas kultúra intézménye-e a színház vagy üzleti vállalkozás. Hevesi Sándor, Kosztolányi Dezső, dr. Simay Mihály, Vámbéry Rusztem, Kárpáti Aurél után befejezésül Schöpflin Aladár kiváló tanulmányát közöljük.