Ígéretünkhöz híven közöljük a színigazdasági vizsgateszt megoldását. A profi, vagy a kákán is csomót keresõ olvasóinknak üzenjük: tudjuk, hogy megfogalmazásaink néhol pontatlanok, ám a tanítás hatékonysága és idõkorlátai nem engedik meg a tökéletes kérdések feltételét.


01. KI ALAPÍTHAT MA SZÍNHÁZAT MAGYARORSZÁGON? HÚZZA ALÁ A HELYES ÁLLÍTÁST:

A helyes válasz: jogi és természetes személyek.

Ha gazdálkodni akarunk a színházzal, akkor mindenképpen célszerű gazdasági társaságot alakítani. Céljainknak megfelelően ez lehet nonprofit vagy forprofit gazdasági társaság. A vállalkozás nagysága és stílusa dönti el, hogy egyéni vállalkozást, vagy társas vállalkozást alapítunk. Ez utóbbiban is több lehetőségünk van: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság.


02. HÚZZA ALÁ A HELYES ÁLLÍTÁSOKAT:

• A központi színházak mind költségvetési színházak.
Nem helyes állítás, mivel a központi (állami, minisztériumi) színházak között van közhasznú társaság (Játékszín, Nemzeti Táncszínház), sőt van részvénytársaság (Nemzeti Színház) is.

• A kht-k és a költségvetési színházak többsége közösségi tulajdonban van.
Helyes állítás, hisz a költségvetési színház csakis közösségi tulajdonban lehet.

• Közösségiszínház is működhet részvénytársasági formában.
Helyes állítás, mivel például a Nemzeti Színház zártkörűen működő részvénytársaság.

• Az önkormányzati színházak költségvetési színházak vagy kht-k. Helyes állítás. Nincs az önkormányzati színházak között más gazdálkodási forma.

• A színház minden gazdálkodási formában működhet.
Helyes állítás, lásd az 1. kérdésre adott megoldást.

• Színház csak kht. vagy költségvetési intézmény lehet.
Helytelen állítás, lásd az 1. kérdésre adott választ.

• Magánszínház nem lehet költségvetési színház.
Helyes állítás, hisz költségvetési színház költségvetési intézmény lehet, amely csakis közösségi tulajdonban létezhet.

03. RAKJA HELYES IDŐRENDI-LOGIKAI SORRENDBE AZ ALÁBBI FOGALMAKAT:

Utalványozás ellenjegyzése, szakmai igazolás, kötelezettségvállalás ellenjegyzése, érvényesítés, kötelezettségvállalás, utalványozás

A helyes sorrend a következő:

1. kötelezettségvállalás
2. kötelezettségvállalás ellenjegyzése
3. szakmai igazolás
4. érvényesítés
5. utalványozás
6. utalvány ellenjegyzése


04. EGÉSZÍTSE KI A KÖVETKEZŐ MONDATOT:

Kötelezettségvállaló a színház igazgatója, vagy az általa megbízott személy lehet. A kötelezettségvállás ellenjegyzője a színház gazdasági vezetője vagy az általa kijelölt személy lehet.

05. HÚZZA ALÁ  A HELYES MEGHATÁROZÁST:

A színház csak a befizetendő és a visszaigénylendő áfa különbözetét kapja meg.
Helyes megállapítás abban az esetben, ha a visszaigénylendő áfa nagyobb, mint a befizetendő áfa.

A színház csak a bevételei után beszedett áfát igényelheti vissza .
Helytelen megállapítás.

A színház a kiadásai után kifizetett áfát igényelheti vissza, ugyanakkor a bevételei áfáját be kell fizetni.
Lényegében az első meghatározás eltérő megfogalmazása. Technikailag a színház a kettő különbözetét fizeti be, vagy igényli vissza.

A színház nem igényelhet vissza áfát.
Csak abban az esetben igaz, ha a színház nem jelentkezik be az áfa körbe, ami csak abban az esetben lehetséges, ha bevételei nem haladják meg az évi 4 millió forintot. Ebben az esetben is butaság a nem bejelentkezés, hisz jelenleg a színház a közösségi támogatás felhasználásából származó kiadásai áfáját is visszaigényelheti. (Volt néhány évvel ezelőtt egy év, amikor ezt nem tehette meg.)

A színháznak lényegtelen mind a kiadási, mind a bevételi áfa nagysága, mert az adóhivatal kiegyenlíti a kettőt.
Lényegében az első meghatározás egy újabb variánsa, így helyes megállapítás.

A színház a bevételei arányában igényelheti vissza kiadási áfáját.
Ma már szerencsére helytelen megállapítás.


06. MILYEN TÉNYEZŐK SZEREPELNEK A FEDEZETSZÁMÍTÁSBAN. HÚZZA ALÁ A HELYES VÁLASZT!

• Befogadóképesség, kihasználtság, átlaghelyár, befektetés összege, esti kiadások
• Befogadóképesség, kihasználtság, átlaghelyár, befektetés összege, esti kiadások, esti bevételek
• Előadásszám, átlaghelyár, befektetés összege, esti kiadások
• Nézőszám, átlaghelyár, befektetés összege, esti kiadások
• Előadásszám, kihasználtság, átlaghelyár, befektetés összege, esti kiadások

A fedezetszámítás célja, hogy tervezett paraméterek alapján megállapítsuk, hogy egy adott produkció hányadik előadástól hoz nyereséget.

Fedezetszámítás során a befektetésünk teljes összegét osztjuk el az egy előadás nettó bevételével. Vagyis a számlálóba kerül a befektetés összege levonva az esti bevételeket (büfé, cd, könyv stb. árusítás, ruhatár), a nevezőbe kerül a befogadóképesség, kihasználtság, átlaghelyár szorzata (ez a jegybevétel), amelyből levonjuk az esti kiadásokat (fogyókellék, reklám, szervezési jutalék, stb.) Vagyis fenti meghatározások közül csak a 2. a helyes.


07. HÚZZA ALÁ AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁSOK KÜZÜL A HAMISAKAT:

• Magánszínház is részesedhet állami támogatásban.
Helyes magállapítás, lásd a vezető alternatív (független) színházakat.

• 2006.-tól megszűnt az önkormányzati színházak művészeti támogatása.
Helyes megállapítás.

• Az önkormányzati színházakat az állam nem támogatja.
Helytelen megállapítás. Az új Előadóművészeti Törvény értelmében az állami támogatás egy részét a színház az önkormányzati támogatás arányában kapja.

• A színházak évente egy összegben kapják meg az állami támogatást.
Helytelen megállapítás, a költségvetési színházak általában havonta, a közhasznú társaságok leggyakrabban negyedévente kapják a közösségi támogatást.

• A közösségi színházak nem kaphatnak pályázat útján állami támogatást .
Helytelen megállapítás, a versenysemlegesség alapelvének e területen is érvényesülnie kell.

• Az NKA csak közösségi színházaknak ad támogatást.
Helytelen megállapítás, lásd az előző pont magyarázatát.

• A költségvetési év a naptári év Magyarországon.
Igaz, a költségvetési év január 1-től december 31-ig tart.


08. EGÉSZÍTSE KI A KÖVETKEZŐ MONDATOT:

• Utalvány ellenjegyzője a színház gazdasági vezetője vagy az általa kijelölt személy lehet.

• Érvényesítő csak pénzügyi-számviteli végzettségű személy lehet.

• Szakmai igazolásról a színház igazgatójának kell rendelkeznie.


09. HÚZZA ALÁ  A HELYES MEGHATÁROZÁST:

• Az egyensúly elve azt jelenti, hogy a színház bevételi és kiadási főösszegének meg kell egyeznie.
Helyes megállapítás. A költségvetési gazdálkodás egyik fő alapelve.

• A színház a kiemelt előirányzatai között szabadon átcsoportosíthat.
Bizonyos korlátozásokkal igaz. Lásd a szellemi tevékenység kifizetés előirányzatot, amelyet csak a személyi juttatás terhére lehet változtatni.

• A kiemelt előirányzaton belül a színház nem csoportosíthat át.
Helytelen megállapítás, ugyanakkor csak bizonyos feltételek betartásával lehet átcsoportosítani. Pl. Szolgáltatási kiadások, adók, stb. Az önkormányzat a színháznak ezt a jogát saját rendeletével indokolt esetben felfüggesztheti.

• A színházi kht. nyereségét az alaptevékenységre kell visszafordítania.
Helyes megállapítás, ez a közhasznú társaságok és a nonprofit gazdasági társaságok működésének egyik törvényi alapelve.

• A színház kiadási áfája megegyezik a saját bevételek után beszedett áfa összegével.
Helytelen megállapítás, lásd az 5. kérdésre adott magyarázatokat.

• A színháznak vállalkozásaik nyeresége után társasági adót kell fizetnie.
Vállalkozás nyeresége után természetesen adót kell fizetni kivéve, ha közhasznú tevékenységet végző gazdasági társaság, de a költségvetési színháznak sem kell, ha a vállalkozásból származó nyereségét az alaptevékenységére használja fel.

10. HÚZZA ALÁ  A HELYTELEN MEGÁLLAPÍTÁSOKAT!

• Közhasznú társaságok 2009. június 30-ig működhetnek Magyarországon.
Helyes megállapítás. Eddig az időpontig kell átalakulnia a kht-knak nonprofit gazdasági társasággá.

• Mind a költségvetési intézményben, mind a kht-ban pályázatot kell kiírni az igazgatói posztra.
A pályázati kötöttség csak a költségvetési (intézményi) színházakra vonatkozik.

• A költségvetési intézmény létrejöhet határozott és határozatlan időre is.
Helyes megállapítás.

• A kht-ban kötelező Kollektív Szerződést kötni, a költségvetési intézményben nem.
Helytelen megállapítás, hisz Kollektív Szerződés csak akkor jöhet létre, ha azt mindkét (vagy valamennyi) fél akarja és tartalmában mindkét fél meg tud egyezni.

• Mindkét formában el lehet térni a Munka Törvénykönyvétől a dolgozó javára.
Helyes megállapítás.

• Mindkét gazdálkodási formában szerződést kell kötni az önkormányzattal.
Nem, mivel a költségvetési intézmény nem köt szerződést az önkormányzattal.

11. JOGSZABÁLY ALAPJÁN KINEK NEM KÖTELEZŐ AZ ELŐADÁSOK BEVÉTELÉBŐL JOGDÍJAT FIZETNI A SZÍNHÁZBAN? HÚZZA ALÁ A NEM JOGOSULT SZEMÉLYEKET:

Rendező, fordító, író, zeneszerző, versszövegíró, igazgató, szcenikus , koreográfus, átdolgozó, színész, rendezőasszisztens, díszlettervező, jelmeztervező, szervezési osztályvezető.

A szerzői jogról szóló törvény nem sorolja fel foglalkozás szerint a színházi előadás szerzőit, de többek között szerepel a felsorolásban a színpadi mű, táncjáték, zenemű, és a díszlet-, jelmezterv is.  "A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg."