Balettek és bankók
Bolvári-Takács időutazásában újabb unikummal lepi meg a színigazdaság olvasóit. Az 50-es évek elejére varázsol bennünket, két szovjet balett bemutatója a téma. Természetesen kevés a pénz, de a párt és a kormány megsegíti az Operát . Döbbenetes összegekről van szó: mai áron több száz millió forintba került a két bemutató!
Újabb egypercesek az Operettből
A nyolcvanas évek második felében vagyunk. A gazdasági igazgató pályázatot ír, megismerkedik Erzsébet asszonnyal és Gáspár Margittal, vállalkozásba kezd a Kongresszusi Központtal és producere lesz a magyar színháztörténet legdrágább produkciójának!
Üzleti terv a színházban
A tervezés a színigazdaság egyik legjelentősebb mozzanata. A költségvetési színházak jogszabályok alapján, meghatározott űrlapok kitöltésével tesznek eleget tervezési kötelezettségüknek. A gazdasági társasági formában dolgozó közösségi színházak üzleti tervet készítenek. (dr. Venczel legújabb tanulmánya)
Meghalt Czanka Sanyi!
Maghalt Czanka Sanyi. Lehetetlen! - ez volt első gondolatom. Sanyi, maga az élet, nem halhat meg! Ki fogja intézni azt a millió ügyet, amit naponta rábízott igazgató, színész, szomszéd, egyáltalán bárki? Sanyikám, ezt nem teheted! És hol maradt a búcsúitalunk? Amit olyan sokszor megbeszéltünk?
Hertelendy István: Színészek
A színigazdaság olvasóinak nagy örömére Szabó Pista újra válogat színházi kincseket tartamazó gyűjteményéből. Ez alkalommal a 33 évesen légitámadás áldozatául esett Hertelendy István író 1942-ben megjelent regényéből szemelget.
A Jurányi, mint új kulturális modell
A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola magyar szóbeli érettségijében fakultatív érettségi tétel, a prágai művészeti egyetemen a színházi menedzsment kurzus tematikája lett a Jurányi, mint követendő intézményi modell.
Comenius és a Játék
A Magyar Comenius Társaság és az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara 2015. november 5-én (csütörtök) közgyűlést, valamint Comenius és a játék címmel tudományos felolvasó ülést tart, amelyre tisztelettel meghívjuk.
Változás-menedzsment a kulturális intézményekben
„Ne sértődj meg a valóságra!” A XX. század írói közül a leginkább sértődött Németh László és Márai Sándor volt (utóbbi az előbbire is…). Márai sokszor írt a sértődés ellen, s mint gyakorlónak a véleménye igazán mérvadó. Életemnek egy kínos, végső konklúziója… megsértődni nem szabad."
